57422. lajstromszámú szabadalom • Vasúti sorompózáró készülék

lehetővé teszi, hogy az őr a megszakított zárási műveletet —• szükség esetén — a forgattyú előzetes visszaforgatása nélkül béfejezhesse, a 4—8. sz. ábrákban föl van tüntetve. Az egész zárókészüléket magában foglaló (31) szekrény (9. sz. ábra) mellső (19) oldalának megfelelő helyén egy benyomható (20) csap van elhelyezve, amelyet a rajzon kihúzott vonalakkal ábrázolt normális helyzetében a (21) rúgó tart. Ha ezen csapot benyomjuk, a záróemeltyű a legalsó (a2—b2) állából a középső (a—b) állásba emeltetik föl, ami által (h2) fölülete a (11) ütközőtárcsának (hl) fölülete alól kiemelődik és így a forgattyú ismét tovább forgatható. A (20) csap fölött a (22) csapon forgathatóan ágyazott szárnyakkal bíró (23) dob van elheljezve. Ezen dobot annak belső falában elhelyezett tekercses rúgó állandóan a nyomócsap felé forgatni igyekszik, mely forgásában az (rl, r2, r3) stb. szárnyak valamelyike a nyomócsaphoz való támaszkodása által megakadályozza. Az ezen nyomócsapon. megfelelően alkalmazott (24) kivágás a csap benyomásakor az azon fölfekvő (rl) szárny alá kerül, amely szárny így fölszabadulva, a dobot elfordulni engedi, mindaddig, míg az (r4) szárny a záróemeltyűn alkalmazott (25) csapba ütődve, a dobot ismét megállítja (7. sz. ábra). A szárnyaknak központon kívüli elhelyezésénél fogva az (r4) szárny a záróemeltyűt (a—b) középállásában tartja, ami azért szükséges, mivel (K) retesz a záróemeltyű (b) karját, jelzett állásában, csak a zárás megkezdésekor reteszeli el. A zárás befejeztével (a) kar, mint már leírtuk, a legmagasabb (al) állásba kerül, (25) csap tehát az (r4) szárnyat elengedi, a (23) dob tovább fordul addig, amíg az (r2) szárny a (21) rúgója által eredeti álláfiába visszahozott (20) nyomócsapon fönnakad. A dob tehát ezen kényszerkikapcsolás következtében egy szárny-osztással tovább fordult. A dob (19) szekrényfal felé néző (43) oldala a szárnyaknak megfelelő számokkal van ellátva, melyek közül a nyomócsapra támaszkodó szárny száma a szekrény falán alkalmazott (25) nyíláson át kivehető, a megtörtént kényszerkikapcsolások száma tehát ellenőrizhetővé van téve. Az őr, a célból, hogy a zárási műveletet tetszése szerint ellenőrízhetlenül félbeszakíthassa, (20) nyomócsapot valamely módon benyomott. állásában rögzíthetné, minek folytán az akkor állandóan középső (a—b) helyzetében tartott záróemeltyű (11) ütközőtárcsa forgatását többé meg nem akadályozhatná. Ilyen szabványellenes eljárás esetén azonban (20) nyomócsap (24) kivágása állandóan a dobszárnyak alatt van, miért is már az első kényszerkapcsolás után, azaz amíg csak (25) csapszög a dobszárnyak forgási köréből kiemelkedik, a dob, rúgójának hatása alatt, többször is körülforoghatna. Minthogy azonban a legmagasabb számnak megfelelő szárny (r5) annyira meg van hosszabbítva, hogy a nyomócsap kivágott részén is megakad, a dob csak addig forog, míg ezen (r5) szárny a csapot elérte, míg egyúttal a (26) falnyílásban a legmagasabb szám láthatóvá lesz. Mindazon esetben, amidőn a sorompó zárószerkezete valamely jelző-állító készülékkel hozatik függésbe, megkívántatik, hogy az illető jelző csak akkor legyen «szabad»-ra állítható, ha a sorompó teljesen lezáratott és hogy a sorompót addig nyitni ne lehessen, amíg a jelző «szabad»-ra áll. A találmányi tárgy ezen követelménynél is az eddiginél tökéletesebb módon megfelel : a (9) állítókorong a (39) nyílással van ellátva (2. sz. ábra), mely nyílás a sorompó teljesen zárt helyzetében a szekrényen lévő (40) nyílás elé kerül (1. sz. ábra). Ha a jelző «szabad»-ra állíttatik, a jelzőkészülék automatikusan működésbe hozza a (t) pecket, amely a (39) és (40) nyílásokon át betolatva, a legfölsőbb (al—bl) állásában lévő záróemeltyűt alátámasztja. Amíg (t) pecek jelzett állásban marad, lehetetlen a sorompót nyitni, mert az alátámasztott záróemeltyű (gl) ütközőfölülete a (11) ütközőtárcsát máielső fordulata közben megállítja. Lényeges