57417. lajstromszámú szabadalom • Tartály berendezés tűzveszélyes folyadékok számára
látva úgy, hogy a tartály belseje és az ezt kívülről körülvevő medence állandó összeköttetésben állnak egymással. Ha a tartályt lecsapolás által kiürítettük, a víz a medenczéből a (16) nyíláson át behatol a tartályba és ezt teljesen megtölti, úgyszintén a (15) szállócsövet is a medence vízszintjének magasságáig. Ha most a (11) csövön folyadékot öntünk be, a folyadék a tartályban lévő vizet a (16) nyíláson át kiszorítja és a (7) túlfolyató csőbe nyomja mindaddig, míg a tartály meg nem telt. Ezután a folyadékot a (12) csövön át az ebbe iktatott elzáró szerv nyitásával újból lecsapolhatjuk, amennyiben a tartálytartalma a tartályban lévő nyomás következtében a (12) csövön át elfolyhat. Minthogy a folyadék fajsúlya kisebb, mint a vízé, a folyadék íölszine telt tartály esetén a medence vízszine fölött egy bizonyos magasságban fölemelkedik és pedig a két folyadék fajsúlykülönbségének megfelelően, mimellett a lecsapolás alatt a folyadék fölszine állandóan a medence vízszintje fölött áll. Ha a medencze vízszintjét — mint fönt föltételeztük — állandó magasságon tartjuk, az elvezető- és szállócsőben lévő folyadék szintmagassága a tartályban lévő folyadék mennyiségére biztos mértékül szolgál. Az elvezető- és szállócső leirt elrendezése a következő előnyökkel jár: 1. Minthogy a tartály tartalma mindenkor kényszerítve van az elvezető- és szállócsőben fölszállni, a tartálytartalom szabad folyadékfölszine mindenkor minimális lesz ; 2. Ennek következtében az elpárolgás, mely a fölszinből és csakis innen indul ki, szintén minimális lesz. Ezáltal először is azt érjük el, hogy az elpárolgás következtében beálló elkerülhetetlen folyadékveszteség rendkívül csekéllyé válik, másodszor pedig, hogy a robbanás veszélye már ez okból is gyakorlatilag ki van zárva és végül, hogy ha a közelben tüz üt ki, ez csak a szűk nyíláson kitóduló gázokat gyújthatja meg. Ez az élesen határolt tűz, melyet az oxigénhozzájárulás hiánya a csőbe való behatolás ellen biztosít, könnyen oltható és pedig ha máskép nem, a cső alsó végén lévő és víz alatt álló vészcsap nyitásával. 3. A gáz a tartályban össze nem gyűlhet és ennek következtében robbanás sem állhat be, minthogy minden gázmennyiség, mely esetleg a tartályban képződnék vagy a légmennyiség, mely a vízből kiválik, mindenkor és pedig azonnal eltávozik a tartályból. 4. A cső a tartály mindenkori tartalmának közvetlen leolvasására fölhasználható. A tartályberendezés összelrendezése tehát olyan, hogy a meggyuladás és robbanás ellen állandóan biztonságot nyújt és pedig előzetes gépi vagy önműködő beavatkozás nélkül, vagyis önmagában preventív. Az elrendezés olyan is lehet, hogy a tartály és -a medence között a (16) nyílás nem létesít állandó összeköttetést, hanem a nyílás kifelé elmozduló szeleppel van ellátva úgy, hogy a nyílás csak víznek a tartályból való eltávolítására szolgál akkor, ha az utóbbit töltjük. Ez esetben külön vízbevezető csövet kell a tartályon alkalmazni, mely célszerűen a (10) tartályból indul ki és visszacsapó szeleppel van ellátva. Ezáltal elérjük, hogy a tartályba állandóan friss víz vezettetik be és hogy a tartály fenekéből a lecsapolás közben és az ezáltal beálló szívás következtében az iszap nem juthat a tartályba. A folyadék szivattyú nélkül tölthető a tartályba, amennyiben a (6) elzáró szerkezet nyitása és a (15) elvezető cső ' elzáró szervének zárása által elérhetjük, hogy a folyadék a (11) csövön át beszivatik. A (15; cső elzáró szervének zárása nélkül is bevezethetjük a folyadékot ily módon a tartályba. Ez a körülmény különösen hordókocsikról való töltés esetében fontos, amenynyiben a folyadék ezekről szivattyú nélkül vezethető át még akkor is, ha a hordó folyadéktükre a medence fölszine alatt fekszik. Az említett módon való alkalmazáson kívül az (5) cső a medencében lévő (8) víz-Szintnek sülyesztésére is fölhasználható az esetben, ha az (1) tartály valamely oknál , fogva léket kapna és így a folyadék belőle