57329. lajstromszámú szabadalom • Forgó erőgép
_ í _ (b') csatornák felé jutnak és a gép ellenkező értelemben dolgozik. A főtengely csapágya számára szolgáló (8) szelence (41) tömítéssel van ellátva. A (30) szelep átfordításánál a (K) csatorna záródik, a (k) csatorna kipuffogás felé nyílik, (B) csatorna a hajtóközeg számára záródik (b'), pedig nyílik úgy, hogy most a hajtóközeg nem úgy mint előbb a (38) szelepen, hanem a (38A) szelepen átjuthat a dugattyúkamarákba. A esatornattyílások fölcserélik szerepeiket úgy, hogy most (Q) és (X) a (16) kamarába, (R) és (V) a (17) kamarába bebocsátónyílások lesznek, (S) és (Y) a (16) kamarából és (W) a (17) kamarából, mint kipuffogó nyílások szerepelnek. A 10—13. ábrákban föltüntetett gép éppen úgy mint a most leírt foganatosítási alak el van látva két, egymást derékszög alatt metsző, egyforma nagy dugattyúkamarával, amelyek a közönséges égési erőgépek hengereinek felelnek meg. Az elégés azonban nem ezekben a kamarákban, hanem külön kamarákban megy végbe, amelyek szelepek révén össze vannak kötve a gyűrűkamarákkal. Ezen külön kamarák azonban a mótor egy részét teszik úgy, hogy tulajdonképen mégis elégésről lehet beszélnünk. Az (51) és (52) dugattyúk külső szegélyükön (55) fogazattal vannak ellátva, amelyek a (10) tengelyen ülő kúpkerekekbe kapaszkodnak ; ezen kúpkerekek egyike (54) a rajzon föl van tüntetve. A két gyűrűalakú kamara (56) és (57)-el van jelölve; az (57) kamara a 10. ábrában (52) dugattyú által el van födve. Ezen kamarák mindegyike négy nyílással bír, melyek közül (58) a szívónyílás, amely a karburátorral vagy a gázbevezetéssel van összekötve, (59) a kipuffogónyílás, (60) az égési kamarához vezető nyílás és (61) az égési termékek bevezetésére szolgáló nyílás. A (63) csatorna egyik részét képezi az (57) gyűrűkamarához tartozó égési kamarának és a (66*) és (65*) szelepeket köti össze egymással. Az (56) gyarűkamarához tartozó .(64) égési karaarát rendes körülmények között a (65) és (66) szelepek zárják a (60) és (61) nyílásokkal szemben. A (65) szelepet a (67) rúgó és a (66) szelepet a (68) rúgó uralja. A (65) szelep (69) orsója szilárdan hordja a (7 0) gyűrűt, míg a (71) hengerbe (72) dugattyú van beillesztve, melynek egyik vége a (70) gyűrűre és a (67) rugóra fölfekszik. Rendes körülmények között a (74) szeleprúdvezeték és a (72) dugattyú között egy kis (73) köz van, amely a (75) csatorna útján egy másik megterhelt (77) szelep fölött lévő (76) vájattal áll összeköttetésben. A (77) szelep alatt lévő (78) vájat a (64) égési kamarával (79) csatorna útján van összekötve. Mind a három szelep kifelé, azaz a gyúrűkamarák ellenében nyílik. Mindegyik égési kamarába ismert szerkezetű (80) szikragyújtó van beillesztve. A leírt gép működési módja a következő : Miután az (51) dugatíyú az (58) nyílás előtt elhaladt és az (52) dugattyú a kamarát maga mögött bezárta, beszívatjuk a töltést az (56) kamarába. Ezen töltés az (52) dugattyú által elzáratik, ba az (51) dugattyú hátsó vége a (61) nyílás előtt elhaladt. Ha az (51) dugattyú egy explózió hatása alatt ismét lesülyedt, akkor komprimálja a töltést maga és iaz (52) dugattyú között, mindaddig, míg a (66) szelep kinyílik és a töltés a (64) égési kamarába beléphet. Ha az (51) dugattyú hátsó vége elhaladt az (57) kamara előtt, akkor az (52) dugattyú elzárta az (56) kamarát az (51) dugattyú mögött. Ebben a pillanatban a töltést a (64) égési.kamaráb.m szokásos módon elektromos úton meggyújtjuk. Az expandáló gázok nyomása első sorban kinyitja a (77) szelepet úgy, hogy a nyomás a (72) dugattyú alá jut, miáltal a (65) szelep ülőkéjéről leemeltetik, mert a (72) dugattyún nagyobb a nyomófölület, mint a fölső szelepoldal. A gázok ekkor keresztül áramlanak a (61) nyíláson, míg a nyíl irányában forgó (51) dugattyú az (59) nyílást föl nem szabadítja, mire a gázok az ide kapcsolt csövön át elszállnak. Ugyanez a folyamat megy végbe a két gyűrűalakú kamarában. A 13. ábrában (1—4) diagrammok az
