57280. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tüzelési briquettek előállítására

_ 4 — ráamló levegő és pára keverékét mielőtt a még a gázfejlesztő készülékbe jutna, a kívánt nyomásra emeljük, esetleg ventilátort és nyomásnövelő készüléket alkalmazhatunk. Egyes esetekben, a midőn párafölösleg van, a fölösleget az (f) csapó szelepeken bocsáthatjuk ki és a nyomásnövelő készüléken ill. a (w) ventilátoron át csak azt a páramennyiséget vezetjük, mely a gázfejlesztőhöz szükséges. Előnyösebb azonban a szárító készülékek által fejlesztett egész páramennyiséget rendesen a nyomásnövelő készüléken és a (w) ventilátoron átvezeti, minthogy ily módon az egész por ismét visszanyeretik. Ha azonban mégis párafölösleg volna, ajánlatos a nyomásnövelő készülék elvezető oldalán az (i3) biztonsági szelepet (3. ábra és (i4) kibocsátó csővezetéket elrendezni, oly célból, hogy a fölös páramennyiség a portól megszabadítva távozzék a szabadba. Ezen esetben a kémény teteje az (f) csapószelepekkel el van zárva úgy, hogy az egész pára kénytelen a nyomásnövelő készüléken és a (w) ventilátoron áthaladni. A 4. ábrán föltüntetett foganatosítási alaknál a levegő vagy ennek egy része a gázfejlesztő készülékhez. való áramlása előtti nyomás alatt a briquettező berendezés szárító készülékében halad át, mire a pára a levegővel együtt nyomás alatt a kívánt helyre áramlik. Ezen célból a (v) ventilátor a levegőt az (i2) csövön át a (c) szárító készülék végébe, és a (cl) szárító csöveken át (la ábra) hajtja, honnan a levegő és a pára a 3. ábrán látható berendezésben szemléltetett (e) kémény helyett az (e) kamrába jut és a (j) cső útján a (k) porfogó szekrénybe, majd az (i2) csövön át a (h) gázfejlesztő készüléknek (i) légvezetékébe áramlik. Ilyen elrendezésnél fölötte lényeges, hogy a szárító készülék kibocsátó nyílása és a gázfejlesztő berendezés bebocsátó nyílása között tetszőleges szerkezetű porfogó legyen elrendezve, mert a párával együtt a nyomás folytán nagyobb mennyiségű por vezettetik el, mint amikor a szárító készülék egy légköri vagy körülbelül egy légköri nyomás alatt működik. Ha a briquettező berendezés nedves karbonizált tőzeg kezelésére van szerkesztve és a tőzeget briquettezés előtt ismert módon túlhevítjük, ajánlatos a szárító készülékekben fejlesztett párát erre a célra hasznosítani. Ilyen berendezés az 5. ábrán vázlatosan van föltüntetve. Ezen esetben több vagy kevesebb levegővel kevert párát alkalmazunk, amit az (f, jl) és (il) szelepeknek kellő beállítása által eszközlünk; ezen keveréket túlhevítjük, a túlhevítés előtt vagy után előnyösen comprimáljuk és csak ezután bocsátjuk a tőzeghevítő ill. túlhevítő' készülékbe. Az eljárásnak ezen foganatosítási módjánál a karbonizált anyagot előbb szárítjuk ugy, hogy abban a szabad nedvességnek csak csekély százaléka maradjon meg, azután pedig a 120 C°-nyi vagy ennél magasabb hőmérséklet mellett nyílt formával biró briquettező sajtóban nyomásnak vetjük alá. Mint az 5. ábrán látható, a levegő és pára keveréke a (k) porfogó szekrény elhagyása után az (y) légkompreszoron, majd egy külön tüzelési (z) gőztúlhevítőn halad át, honnan a túlhevített levegő és párakeverék a briquettező berendezés tőzegtúlhevítő készülékébe vezettetik. Ezen berendezésnél az (1) törcsérbe adagolt tőzeg, a (2) túlhevítőn áthaladva magasan fölhevített állapotban a (3) csövön át a (4) briquettező sajtóba jut, melynek csupán vége van föltüntetve. Miként a rajzból is kitűnik, a levegő és pára keveréke, miután a (z) túlhevítőben túlhevíttetett, az (5) csővezetéken át a (2) túlhevítőbe jut, melynek hőmérséklete hozzájárul ahhoz, hogy a túlhevítés megtartassák, majd a (2) csővezetéken át a gázfejlesztő készüléknek (1) légvezetékébe áramlik. A gyakorlatban sok esetben előnyösnek bizonyult a szárító készülékek csövein átáramló, a tőzeggel érintkező levegő menynyiségét akként megszabni, hogy a ké-