57280. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tüzelési briquettek előállítására

ményből visszamaradó pára 80° C. körüli hőmérsékletű legyen. Ezen esetben a levegő ugyanoly hőmérsékletű párával telíttetik és a levegő a párával olyan súlyarányba jön, mely a gázfejlesztő készülék működésére igen előnyös. Lehet azonban a szárító készüléken át a levegőnek bármily tetszőleges mennyiséget átáramoltatni, hogy a telítés bármily alkalmas hőmérsékletét elérjük. Ha a gázosítandó vagy a Schultz-féle szárító készülékekben szárítandó anyag 55% vizet tartalmaz (ami tőzeggel vagy lignittel való üzemnél igen gyakori), úgy óránként 4 tonna briquette készítésénél óránként körülbelül 4-7 tonna vízpára párolog el. Ha ezen vízpárát levegővel keverve pl. 85° C. mellett telítjük, úgy elegendő pára áll rendelkezésünkre az ammoniákfejlesztő berendezés teljes táplálására, •annélkül, hogy legjobb esetben gőzt kellene hozzáadnunk; a tápláláshoz csak akkor kell gőzt bebocsátanunk, ha a telítésnek ugyanazon foka mellett nagyobb mennyiségű ammóniák nyeréséhez több tüzelő anyagot gázosítunk. Ez esetben a gázfejlesztő készülékekhez megkívánt összes levegő a szárító készülékeken halad át, minek következtében a levegő ez utóbbiakat kisebb fokig telített állapotban hagyja el, mint az előbb említett esetben, minthogy a kisegítő gőzt a gázfejlesztő berendezésekbe a levegő beömlése előtt bocsátottuk be. A telítés azonban semmi esetre sem lehet kisebb, mint az, mely 75°-nak megfelel, mely esetben, ha 55% vizet tartalmazó tüzelőanyaggal dolgozunk, a gázfejlesztő berendezésbe való belépés előtt kell további gőzt hevítenünk. Magától értetődik, hogy a gázfejlesztő berendezést tápláló levegőt alacsonyabb vagy magasabb fokig telíthetjük, a szerint amint több vagy kevesebb százalékos vizet tartalmazó tüzelőanyagot alkalmazunk, oly célból, hogy az ammóniáknak állandóan legnagyobb mennyiségét nyerjük. Néha ajánlatos a szorító készülékekből a levegővel és gőzzel elvezetett könnyű port el nem távolítani, hanem a levegővel és gőzzel együtt közvetlenül a gázfejlesztő berendezést égési zónájába terelni minthogy a könnyű por jól ég és szárazabb, mint egyéb elgázosítandó anyag. A por elégése által nyert hő segélyével nagyobb százaléknyi vizet tartalmazó tüzelő anyagot lehet elgázosíiani, mintha a port eltávolítjuk. A kisegítő gőzt némileg növelhetjük a gázfejlesztő berendezésből visszanyert vízzel vagy egyéb folyadékkal; ebben az esetben arról gondoskodunk, hogy a szárítókészüléket elhagyó kéverék telítése 98° vagy 99° vagy ennél magasabb fokú legyen; a levegő és vízpára keverékét (különösen vízpárát) előnyösen nyomás mellett szállítjuk a regeneráló készülék és a gázfejlesztő készülék között lévő légvezetékbe. A szárító készülékekből jövő magasan telített keveréknek a regeneráló készülékből jövő közel 70°-ig telített levegővel való keverése folytán a gázfejlesztő készülékbe beáramló végleges lég- és gőzkeverék körülbelül 85°-nyi vagy bármilyen telítési fokot érhet el, mély az ammóniák legnagyobb mennyiségének nyerésére célszerűnek mutatkozik. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás tüzelési briquettek előállítására, melynél ammoniáknyeréssel működő gáz fejlesztő berendezés van a tüzelőanyagot briquettező berendezéssel kapcsolatban alkalmazva, jellemezve azáltal, hogy a briquettező berendezés szárító készülékében fejlesztett párát gázfejlesztő berendelégvezetékébe vezetjük, hogy ammóniák fejlesztéséhez szükséges nagy mennyiségű gőz egészben vagy részben rendelkezésre álljon, minek folytán kisegítő gőz fejlesztése egészben vagy nagy részben mellőzhető és a briquettező berendezés szárító készülékében rendszerint hasznavehetetlenné vált gőz hasznosan értékesíttetvén a briquette előállításának költsége iránt jelentékenyen csökken. 2. Az 1. alatt igényelt eljárásnak egy foganatosítási módja, jellemezve azáltal,