57175. lajstromszámú szabadalom • Többfázisú erőátviteli rendszer
3 -ilyen periódusátalakító fordulatszáma, a kapcsolás szerint, az átalakítandó periódusszámok összege vagy különbsége után igazodik, a generátor vagy a mótor tengelyével való merev összekötésével, szóval kényszermozgással kapjuk a helyés periódusszámáttételt. Ha a periódusátalakítónak más a pólusszáma, mint a főgépnek, akkor közöttük mechanikai, merev áttétel szükséges. A periódusátalakítót különben a főgéptől egészen el is különíthetjük, ha egy olyan forgómezőjű (ml) motort adunk néki (4. ábra), amelynek fordulatszáma — épúgy, mint a frekventióátalakító kívánt fordulatszáma — a két periódusszám összegétől vagy különbségétől függ. A periódusátalakítót a státoron alkalmazott külön tekercseléssel (5. ábra) is lehet hajtani, ha e tekercselést kefefrekvenciával tápláljuk. Bármelyik esetben is helyénvalóbb a periódusátalakítót a (g) generátorral és nem az (m) motorral szinkrón járatni, oly célból, hogy e motornak akárminő fordulatszámánál, valamint nyugalmi helyzetében is legyen forgássebessége, amely a kommutáló tekercseiben a rövidzárási feszültségek mindenkori kompenzálását teszi lehetővé. A státor és a rótoráramkörök közé egy periódusátalakító beiktatása által, szóval az (s) szabályozógépről a munkaáramot elhárítjuk, minek következtében csak aránylag kis szabályozható hajtómotorra van szüksége és csupán a mágnesező áramot szolgáltatja; a szabályozógép tehát az ütemet adja meg, és pedig a váltakozóáram periódusszámához közvetlenül, az (m) főmotor fordulatszámához pedig közvetve. A három gép, a generátor, a mótor és a szabályozógép fordulatszámai tehát egészen meghatározott merev i; összefüggésben-»vannak egymással. Ha ezt, ajá;- összefüggést valaminő külső tényező; ^például a arator túlságos m^ephelése'megbontja,-a gépek a fázisból kieshetne'íj; a igópekszinkróns^erű járását : pedig általában véve szitíkrÓDizáió erők tartják #nn.-; •;.•.;•> v'; . v- : v*- • -Minthogy a mágnesezést szolgáltató (s) Bzintóóngsp a periódusátalákító alkalmazása következtében mechanikai energiát nem visz többé át, hajtógépe egészen el is hagy) ató, amidőn a gépet külön hajtás nélkül csupán együttjáratjuk a rendszerrel; ebben az esetben azonban a váltakozóáram üteme és ezzel az (m) mótor sebessége határozatlanná válik. Ekkor a vezérlésre egy második, kis (sl) periódusátalakító alkalmazható mellékkörben vagy a 6. ábrabeli példa szerint, a státor és a rótoráramkörök közé sorba kapcsolva, ameíy periódusátalakító fordulatszáma az áram periódusszámai külömbségének felel meg, sebessége tehát az (m) mótor sebességét közvetlenül meghatározza; e periódusátalakítón nem kell tetemesb energiát átvinni. Ha az (sl) szabályozó periódusátalakító áramköreit a 7. ábrában föltüntetett módon a státor- és rótoi'áramkörökhöz képest mellékkörbe kapcsoljuk, ebben az esetben a munkaátvitelt is már vele végeztethetjük, úgy, hogy csak egy ilyen periódusátalakítóra van szükség. De minthogy e szabályozó periódusátalakítónak akkor is energiát kell átvinnie, amikor áll, vagyis, amikor a főmotor megiudul, az üzem e szakaszára nagyobb teljesítményeknél nehéz lesz azt szikrázás nélküli működésre berendeznünk. Az egyszerűsítést még tovább folytathatjuk; a kollektoros periódusátalakítókkal és általában minden kollektoros többfázisú géppel tudvalevőleg olyan fáziseltolású feszültségeket állíthatunk elő, amelyek a külső áramkörök feszültsége és árama közötti fáziseltolás megszüntetésére alkalmasak. A wattmentes mágnesező áramot a kollektoros gép maga termeli. A wattmentes mágnesező energia előállítására többféle mód kínálkozik; így például eltolhatjuk a periódusátalakító kollektorán a keféket, amely átalakítót a generátorról vagy a motorról, vagy pedig saját hajtómotoráról (1. a 4. ábrát) egy bizonyos fázissal hajthatunk. A státorgeijesztéssel történő .saját hajtás esetében viszont) mint pl. az 5. ábrabeit berendezésnél, a státórt fordíthatjuk él, vagy pedig áramainak fázisát toljuk el. A státor elforgatása vagy pedig a rotor- és státoráramok fázisának eltolása
