57175. lajstromszámú szabadalom • Többfázisú erőátviteli rendszer
célra vezet a 4. ábrabeli berendezésnél is, külön forgómezőjű hajtómotorral. A mágnesezéshez szükséges összes energiát valamennyi bekapcsolt gép számára mindegyik esetben a kollektoros gépből vehetjük forgása közben, úgy, hogy a 3—7. ábrákban az (s) szinkróngópet egészen tehermentesítjük és le is kapcsolhatjuk. Ha a gépek periódusszámai, fordulatszámai, avagy terhelései megváltoznak, ebben az esetben persze bizonyos utánszabályozásra van avégből szükség, hogy a mezők az ily módon öngerjesztésű gépcsoportban változatlanok maradjanak. A 8. ábrában az öngerjesztés számára tüntetünk föl célszerű kapcsolást. Az (f) főperiódusátalakító, amely valamennyi terhelési állapotban jár, a mágnesezéshez szükséges energia előállítására, továbbá a rótorenergia fölöslegének a státoráramkörbe való átvezetésére szolgál. Minthogy a frekvenciák összegének megfelelően, tehát a szinkrónsebességen fölül jár, ennélfogva nagy teljesítmények számára is szikramentes működésre készíthetjük. A kisebb (sl) szabályozó periódusátalakító úgy van kapcsolva, hogy fordulatszáma a frekvenciák különbségének felel meg; ez az átalakító kívülről szabályozható sebességgel hajtatik, miáltal az (m) mótor fordulatszámát szabályozza, amelynek vele szinkrón kell járnia. Valamennyi eddig leírt berendezésnek az a sajátossága, hogy a főmotor fordulatszáma merev függésben van az (s) vagy az (sl) szabályozógép fordulatszámától és pedig az (m) mótor vagy kellően szinkrón jár az (sl) szabályozó periódusátalakítóval, mint a 6., 7. és 8. ábrákban vázolt berendezéseknél láttuk, vagy pedig körülményesebb, de mindig egyértelmű módon van fordulatszáma a szabályozó szinkróngép fordulatszámával összefüggésben, a 3., 4, és 5. ábrabeli kapcsolásoknál. A motornak ez a szinkrónszerű járása nem felel meg minden üzemnek, mert a lengés, sőt a fázisból való kiesés lehetősége is fönforog, hirtelen beálló zavaró behatások, például a terhelés lökései, vagy más okok alkalmával. Ezt a szinkrónjáró rendszert már most módosítással, nevezetesen az eddig alkalmazott (s) vagy (sl) szabályozógép elhagyásával, a szinkrón működő rendszerré alakíthatjuk át, miáltal pl. a 9. ábrában bemutatott berendezéshez jutunk. E kapcsolás működési módjának áttekinthetőségéhez meg kell fontolnunk, hogy szabályozógép alkalmazása esetében a periódusátalakítón a feszültségek áttételi viszonyát és fázisát mindenkor olykép állíthatjuk be, hogy rajta a fordulatszámok egyensúlyi állapotában energia nem folyik keresztül-A mótor fordulatszámának szabályozásakor egyidejűleg ezt a beállítást is szabályozni kell és elég érzékeny szabályozással elérhetjük, hogy a szabályozógép még a szabályozás közben is energiamentes marad. Ebben az esetben azonban a rendszerre nem hat többé, tehát elhagyhatjuk. A szabályozógép elhagyásával tehát a főmotor fordulatszámát azáltal szabályozhatjuk, hogy a periódusátalakítón a feszültségek viszonyát szabályozzuk s vele a feszültségfázist is kissé megváltoztatjuk. Az egész rendszer egyensúlyának stabilitását ekkor arról ismerjük föl, hogy az (m) mótor a terhelés alkalmával üresjárási sebességéhez képest visszamaradni törekszik; de eközben a státor és a rotor periódusszámainak viszonya megváltozik és nem felel meg többé az elektrómótorikus erők viszonyának a periódusátalakító (r) transzformátorán, aminek oly nagy kiegyenlítő áram a következménye, hogy egyrészt a mótor terhelési forgató nyomatéka legyőzhető lesz, másrészt az elektrotnótorikus erőknek a mótortekercsekben a feszültség esése következtében megváltozott viszonya a periódusszámok viszonyának ismét meg fog felelni, . ^ , Terheléskor tehát a-, mótor,, az aszinkron' forgómezqjű motoroknál és.«az egyenáramú shunt gépeknél ismert, jelenséghez hasonlóan, a transzformátoron beállított fordulatszámhoz képest csúszik; magát az üresjáráai fordulatszámot pedig szabályozással az (r) transzformátoron bármely tetszőleges, értékre beállíthatják. . Eddigelé csak azt vizsgáltuk, miképen
