57143. lajstromszámú szabadalom • Készülék folyékony és szilárd anyagrészecskéknek gázokból, gőzökből, levegőből stb. való kiválasztására
lyen a gáznak végig kell áramlania, míg a bevezető csőtoldatból a kivezető csőtoldatba jut, 2. az áramló gáznak a hosszanti (k) bordákról való többszöri visszaverődése folytán, továbbá a (z) nyílások karimáinak szerkezete következtében, melyek nagymértékben elősegítik azt, hogy az összes gázrészecskék belsőleg érintkezzenek a bordafalakkal. Mindkét ok ugyanazon hatást hozza létre, azt nevezetesen, hogy a gázhoz vegyült, folyékony vagy szilárd anyagrészecskék a szekrény és a bordák falaiba ütközve, elveszítik sebességüket és a falak mentén vagy lesülyednek a szekrény fenekére1 , vagy pedig rátapadnak a falakra, melyek egy kis mértékben többnyire nedvesek. Az (a) szekrényfal mentén a (k) bordák között rövidebb (1) bordák vannak elrendezve, melyeknek az & rendeltetésük, hogy a középpontfutó erő által a falakhoz röpített anyagrészecskéket további áram lábukban föltartóztassák. Ha a gáz áramlási sebesség© nagy, akkor úgy a (k), mint az (l) bordák széleit behajlíthatjuk, miáltal megakadályozzuk azt, hogy a bordák felé röpített anyagrészecskék -;a nagy ütköző erő hatása folytán átrepüljenek a bordák fölött és ily módon ismét belekerüljenek a tisztítandó gázáramba. A hosszanti bordák vagy merőlegesen állhatnak a gáz áramlási irányára, vagy pedig bizonyos szöget zárhatnak be az áramlás irányával. Ezen utóbbi elrendezésnél a kiválasztandó lanyagrészíecskék a bordafalakba való ütközés (alkalmával nem szóródnak annyira szét, mint a bordák radiális (függélyes) elrendezése esetében. A (k) bordák végei vagy ugyanazon (n) kör mentén feküdhetnek, vagy pedig túlnyúlhatnak egymáson. Az előbbi elrendezésnél az ütköző erő a bordák végeit találja, míg az utóbbi elrendezésnél ezen erő inkább a bordák közepe felé hat, ami nagyobb áramlási sebesség esetén szükséges. Hogy a készüléken átáramló gáz, gőz, levegő stb. belsőleg érintkezzen a (k) bordákkal és örvénylő mozgásba jöjjön, ezen célból a bordákat úgy erősítjük meg a szekrényfalakon, 'hogy a bordák és a falak között egy hosszanti függélyes (m) hasíték keletkeznék. Ezen (m) hasíték nagyon keskeny úgy, hogy az áramló gáznak, gőznek stb.. csak egy parányi tört része halad azon át, amennyi ielégséges arra, hogy a bordák szögleteiben a gáz meg ne torlódhasson s 'ezáltal a készülék hatásfoka ne csökkenjen. Nyúlós, nehezen folyó folyadékok, pl. a kátrány, inéha-néha eltömik % az (m) hasítékokat. Hogy laz eldugult hasítékokat időnkint kitisztíthassuk, a készülék födelén (o) nyílásokat alkalmazunk (4. • ábra), melyeknek csőszerű (p) toldatát (q) zárócsavarok segélyével zárhatjuk el. Ezen (o) nyíláson át egy piszkálóvas segélyével a hasítékokat időnkint kívülről ki lehet tisztogatni. Ha a lerakodó folyadék annyira nyúlós, hogy az !a (k) és (1) bordák egész felületét bevonja s amellett a (z) nyílásokat is eltömi, akkor jaz (o) nyílásokat esetleg megnagyobbíthatjuk, hogy a bordákra rakódott anyagrészecskéket is eltávolíthsssuk. A készülékben lecsapódó folyadék az(r) nyíláson át fut le (1. ábra). A rajz 5—6. ábrái a készüléknek egy másik kiviteli alakját tüntetik föl, melynél a tisztítandó gáz csaknem két teljes körpályát ír le, mielőtt a kivezető csövön át eltávoznék. Ezen kiviteli alaknál az (a) szekrényben, melybe a bevezető (bl) csőtoldat nyílik, két nem teljesen zárt, hengeralakú (dl) és (d2) betét van elrendezve. Ezen hengeres betétek egyik széle a készülék egész magasságában egy (hl) választpfallal függ össze, még pedig oly módon, hogy a két betét két hosszanti myílása a (hl) fal különböző oldalain fekszik. A gáz, gőz stb. először a legkülsőbb (s) gyűrűbe lép be is itt a pálya, nagy sugár rának megfelelően nagy középpontfutó erőnek van alávetve, minek következtében a nehezebb anyagrészecskék a külső
