57143. lajstromszámú szabadalom • Készülék folyékony és szilárd anyagrészecskéknek gázokból, gőzökből, levegőből stb. való kiválasztására

- 3 -fal felé kiröpíttetnek. Hogy ezen kiröpí­tett részecskék ne vegyenek részt a to­vábbi körforgásban, ezért |a külső falon (t) bordákat alkalmazunk, melyeknek végei, aszerint, hogy milyen laz átáramló közeg áramlási sebessége vagy egyenesek, vagy pedig be vannak hajlítva, mint a rajz mu­tatja. A bordavégeknek lakkor adunk be­hajlított ialakot, ha ia gáz nagy áramlási sebessége következtében fönnáll annak a lehetőségé, hogy a bordafalak felé röpí­tett folyadékrészecskék nagy -eleven ere­jük következtében átrepülnek la bordafa­lak fölött, A külső (s) gyűrűből !a tisztí­tandó gáz a következő (u) gyűrűalakú térbe jut, mely egészen úgy lehet kiké­pezve, mint, a fönt leírt (s) gyűrű, vagy pedig hosszanti (kl) bordákkal teheti el­látva, melyek váltogatva vannak megerő­sítve a két oldalfalon. Míg az átáramló gáz a külső (s) gyűrűben egyedül a kör zéppontfutó erő hatásának van alávetve, addig az (u) gyűrűben arra a középpont­futó erőn kívül az ütközésnél föllépő reakcióerő is hat. A hosszanti (kl) bordák elrendezése lehet vagy radiális (függélyes) vagy pe­dig bizonyos szög alatt hajolhatnak az áramlási irányhoz. Ezen utóbbi esetben a bordákba ütköző folyadékrészecskék1 nem szóratnak lannyira szét, mint la radiális elrendezésnél. A hosszanti (kl) bordák végei éppem úgy be lehetnek hajlítva, mint azt a fön­tebb leírt (k) bordáknál említettük. Ez, az alak főként akkor előnyös, ha a gáz áram­lási sebessége nagy s ennek folytán a fo­lyadékrészecskék a bordákba ütközés, al­kalmával könnyen átrepülhetnének azok fölött. A (kl) bordák végei szántén vagy ugyanazon (nl) kör mentén feküdhetnek, vagy pedig túlnyúlhatnak egymáson. A (kl) bordák és a (dl), illetve (d2) bet­tétek falai között '©zen kiviteli alaknál is hagyhatunk (ml) hézagokat,, hogy a ké­szüléken átáramló gáz, gőz, levegő stb. a bordák egész fölületével belsőleg érint­kezhessen. Hogy az (ml) hézagon átáramló gázt a benne lévő, leválasztandó anyagrészecst­kéktől megszabadítsuk, nem (messze azok mögött (11) bordákat alkalmazunk, melyek tetszőleges alakúak lehetnek. Az 5—6. ábrákban föltüntetett berende­zésnél a gázáram a külső gyűrűből a belső gyűrűbe való átlépés alkalmával irá­nyát ellenkezőre változtatja, vagyis a két gyűrűben haladó áram ellenkező irányú; lehetne azonban a két áramot egyező irányban is vezetni. Szükség esetén a kör járatok számát növelni is lehetne újabb, közelítőleg hen­geres alakú betétek beépítése által. A (k), illetve (kl) bordákon (alkalma­zott nyílások száma és nagysága a kivár­lasztandó 'anyagrészek minőségétől függ. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Készülék folyékony és szilárd anyagré­szecskéknek gázokból, gőzökből, leve­gőből -stb. való kiválasztására, azáltal jellemezve, hogy a tisztítandó anyag­nak áramlása közben csaknem egy tel­jes körpályát kell leírnia, míg a beve­zető csőtoldatból a kivezető csőtoldatba jut. 2. Az 1. igénypontban védett készülék ki­vitele, azáltal jellemezve, hogy a tisz­' f títandó gáznak több körjáratot kell megtennie, ugyanazon magasságban, hogy a bevezető csőből a kiömlési nyí­láshoz juthassson. 3. Az 1. és 2. igénypontban védett ké­szülék kivitele, azáltal jellemezve, hogy az átáramló gáz az egyik, célszerűen a külső gyűrűalakú pálya mentén a kö­zéppontfutó erő hatására, míg a má­sik, belső körpálya mentén főként az áramlás irányának többszöri meg­változtatása folytán tisztul meg. 4. Az 1—3. igénypontokban védett készü­lék kivitele, azáltal jellemezve, hogy azon gyűrűalakú térben, melyben az átáramló gáz főként & középpontfutó erő hatásának van kitéve^ behajlított szélű (t) hosszanti bordákat alkalma­zunk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom