57121. lajstromszámú szabadalom • Berendezés gázok és gőzök ritkítására és sűrítésére gázkazánok táplálására és hasonló célokra

lis szivattyúra van szükség, minden egyes kis szivattyú önálló hajtása nem volna gazdaságos; az ábrázolt elrendezés ellenben lehetővé teszi tetszőleges számú berendezésnek egy központból való táplálását. A 3—6. ábrákon föltüntetett foganatosítási alakokat az jellemzi, hogy ezeknél a forgó (i) fúvókafalak a forgástengelyhez képest lengő mozgást végezhetnek. Ezáltal elkerülhetők azon zavarok, melyeket különösen nagy idegen testek a berendezésben okoznak, amennyiben ezen esetben a fúvókafal a megfelelő helyen oldalt kitérhet. Az oldalt való kitérés lehetősége továbbá a szerelésnél elkerülhetetlen pontossági hibákat egyenlíti ki, melyek még ha csak mm.-ek törtrészeire terjednek, előidézhetik, hogy a sugárkorongok (vagy sugárkupok vagy effélék) kerületükön nem egyenlő vastagok úgy, hogy a berendezés teljesítménye és hatásfoka jelentékenyen csökken. A forgó (i) fúvókafalak minden esetben az (o) futópersely által vannak egymással összekötve. Ez a 6. ábra szerint a rövid (q) vezetékdarab útján a (b) centrifugáikerekeket összekötő agyra fekszik föl. A vezetékdarabon a futópersely kis mértékben ide-odalenghet, mely • mozgást az (i) fúvókafalak átveszik. A 4. ábra szerint az (o) futóperselynek a (b) centrifugáikerekek agyán futó (z) fölülete körülbelül hiperbolikus paraboloid alakjában van kiképezve. Ezen alak különösen előnyös, mert a legegyszerűbb szerkezeti úton úgy az (i) fúvókafalak lengő mozgását, mint tengelyirányú elmozgását, melyről később lesz szó, lehetővé teszi. Az 5. ábrán föltüntetett elrendezésnél az (a) tengely gömbalakú (s) dudorodással van ellátva, melybe az (o) fúvókatest, (illetőleg az ebbe csavarolt persely) megfelelő gömbüregfölülettel kapaszkodik. Centrifugáikerekek alkalmazása esetén az (s) dudorodást a kerekeket összekötő agyon képezzük ki. Természetesen mindkét esetben gömbfölület és gömbüregfölület egymással fölcserélhető. A 6. ábra szerint a gömbalakú (s) dudorodás külön (t) perselyen van alkalmazva, mely a (c) centrifugáikerék agyán tengelyirányban elmozoghat. A lengő mozgáson, kívül általában az (o> test a tengelyhez képest forgó mozgást is végezhet, ez azonban szükség esetén biztosító csavar vagy efféle segítségével megakadályozható. Esetleg a forgó fúvókafalakon kívül a mozdulatlan fúvókafalak is vagy csak ezek rendezhetők el úgy, hogy hossztengelyükön lengő mozgást végezzenek. A mozdulatlan (k) fúvókafal elállítására való eddig használatos berendezések hátránya, hogy a csavarmenet nagy átmérőjű,, tehát metszésé körülményes és drága, továbbá hogy a fúvókafal testének mozgatására aránylag nagy erőkifejtés szükséges, annyival inkább, mert a csavarmenet nagy súrlódást okoz és könnyen berozsdásodik. Ezen hátrányt a 7. ábrán látható berendezés szerint azáltal küszöböljük ki, hogy a. külső fúvókafal elállítását külön beállító elem útján eszközöljük, mely egykarú emelá gyanánt működik. A baloldali külső (k) fúvókafalnak (r) agya van, melynek vezetékét az (u) beömlési csőcsonka képezi. Az (r) agyra a gyűrűalakú (v) test van húzva, melyet csavarok vagy más elemek: az (r) aggyal a (8) pontnál kötnek össze. A (v) gyűrű fölső végével a (w) csavarorsókapcsolódik, mely anyacsavarmenettel ellátott furatban van vezetve és szabad végén az (n) kézike'rékkel van ellátva; ezen kézikerék forgatása által a (w) csavarorsó hosszirányban az anyacsavarmenettel ellátott furatban eltolható. Az orsómozgásnak az elállítandó (k) fúvókafalra való átvitele lengő mozgás útján történik, melyet az (r) aggyal a (8) pontnál kapcsolódó (v) gyűrű az (y) támaszpont körül végez. A gyűrűalakú test tehát egykarú emelő gyanánt működik, melynek forgáspontja (y); a teher a (8) pontnál hat, az erő pedig az (x) pontnál vagyis azon pontnál, melynél a (w) csavar orsó hat. Ezen emelőműködés folytán a (k) fúvókafalra gyakorolt nyomásnak csak egy része hat a csavarorsóra. Az (n) kézikerék forgatása által tehát a (k) fúvókafalat egyszerű és üzembiztos módon lehet elállítani-