57121. lajstromszámú szabadalom • Berendezés gázok és gőzök ritkítására és sűrítésére gázkazánok táplálására és hasonló célokra

A mellékelt rajzok a találmány több foganatosítási alakját ábrázolják és pedig minden esetben párosával elrendezett gyűirűs fúvókával. A rajzokon föltüntetett valamennyi foganatosítási alaknál a hajtóközeg, pl. víz (d)-nél áramlik be és nyomás alatt az egyedül vagy többszörösen alkalmazott (e) gyűrűs fúvókába lép be. A gyűrűs fúvókából sugárkorong vagy megtelelő kúp- vagy hengerfölület alakjában kilépő közeg az (m)-nél az (f) szívótérbe belépő szállítandó közeget, $1. levegőt a megfelelő (e) kibocsátó fúvókával szemben lévő szintén gyűrűalakú (p) íölfogó fúvókán át a nagyobb nyomás alatt álló (g) térbe röpíti, melyből a keverék a ih) csőcsonkán át folyik ki. Az (e) kibocsátó fúvóka mozdulatlan falát minden -esetben (k), forgó falát pedig (i) jelzi. A forgó falak vagy az 1. ábra szerint egymással mereven összekötött és az (a) tengely útján forgatott (b) centrifugáikerekek részeit vagy (c) testek részeit képezik, mely festek az (a) tengely útján forgathatók vagy rajta szabadon forgathatóan vannak elrendezve. Az 1. ábra szerint a gyűrűalakú (e) kibocsátó fúvókák külső (k) falai mozdulatlanok, a tok közepe felé eső (i) falak pedig -a (c) forgási test részeit képezik, mely vagy az (a) tengellyel, ha pedig az mozdulatlan rajta foroghat. Az (e) fúvókák ferdén sugárirányban kifelé (egymásfelé) vannak irányozva úgy, hogy a hajtóközeg mindegyik fúvókából vékony sugárszerű kúpfölületben lép ki. A hajtóközeg más nyomás alatt áramlik az (e) gyűrűs fúvókákhoz. A (c) test (vagy <a) tengelye) a (2) turbinalapátokkal vagy •effélékkel van fölszerelve úgy, hogy a beáramló közeg maga forgatja a (c) testet. Ezen kívül a (c) test két részre van osztva •és két fele kicserélhető (6) betétek segélyével egymáshoz közelíthető vagy távolítható. Minthogy a tok és a födél között is vannak megfelelő (7) betétek alkalmazva, a tengelynyomás következtében az (e) kibocsátó fúvókák és a jelen esetben egyszerűeég kedvéért egyesített (p) fölfogó fúvókák | , között való távolság tetszőlegesen változtatható anélkül, hogy az egész berendezést körülményes módon át kellene alakítani. A forgó (i) fúvókafalakat összekötő (c) test a tokhoz képest tengelyirányban kevéssé eltolható. A hajtóközeg nyomása a (c) testet a tok közepe felé tolni törekszik. Ha bármely ok miatt az (a) tengely a (c) testtel együtt pl. jobbra mozog el vagyis a kibocsátó rés szélessége a baloldali fúvókánál növekedik, a jobboldalinál pedig csökken, a közeg baloldalon nagyobb mennyiségben lép ki, mint a jobb oldalon. Az említett nyomás ennek folytán a bal oldalon csökken, a jobb oldalon pedig növekedik. Minthogy a baloldal felé irányuló nyomás nagyobb, az (a) tengely a (c) testtel egyiitt balra mozog el és pedig addig amíg a nyomások egymást kiegyenlítik vagyis a bal és jobb oldalon a rések egyenlő szélesek a teljesítmények egyenlő nagyok. Ha tehát bármely ok miatt a rések szélességei egyenlőtlenekké válnak, mindig keletkezik oly erő, mely ezen egyenlőtlenséget megszünteti. A 2. ábra szerint a (c) forgási test az (s) tengelyre van erősítve és ezzel együtt kívülről forgatható. Az (n) kézikerék forgatásánál a két (e) gyűrűs fúvóka magát állítja be egyenlő részteljesítményekre. Az 1. és 2. ábrán látható (c) forgási testek elrendezése azon előnyt nyújtja, hogy a szerkesztésnél nem kell előre meghatározott méreteket, valamint meghatározott kerületi sebességet tekintetbe venni. Ezen elrendezés pl. oly esetben alkalmas, melyben centrifugális légszivattyúnak kis teljesítményt kell szolgáltatnia és emellett a gyűrűs fúvóka kibocsátó rése nagyon szűk, mert a fúvóka átmérője a centrifugáikerék átmérőjétől függ, mely utóbbi átmérőt, pedig a szivattyú fordulatszáma és teljesítménye határoz meg. Ha ellenben a berendezést a közeg nyomás alá helyezése céljából a sugárszívótól elválasztjuk; kisebb teljesítményű szivattyúkat szerkeszthetünk kisebb fordulatszámmal; ezen esetben csak szíjáttételt kell használni. Oly esetben továbbá, melyben több kis teljesítményű centrifuga-