55905. lajstromszámú szabadalom • Kormánymű közvetlenül ható gőzgépekhez

részből állottak, de ezeknek működési módja | egészen más volt, mint a találmány tárgyát képező tolókáé. A mellékelt rajz, az új kormány tolókának egy példaképem- kiviteli alakját mutatja. Az 1. ábra metszetben tünteti föl a gőzhengert a tolóka tokjával együtt, hol a tok belsejében lévő, részleges metszetben ábrázolt tolóka legszélső baloldali helyzetet foglalja el. A 2. ábra ugyanabban a helyzetben tünteti föl a tolókát, mint az 1. ábra, csakhogy a 3—6. ábráknál használt nagyított léptékben. A 3. ábra azt a helyzetet mutatja, mikor a gőzbevezető nyílás el van zárva, a 4. ábra a tolókarészek helyzete abban a pillanatban, mikor az egyik rész a másikhoz képest kezd elmozdulni, az 5. ábra azt a helyzetet tünteti föl, mikor ez a relatív elmozdulás már végbe ment, míg végül a 6. ábra a tolókarészeket a jobboldali szélső helyzetben ábrázolja. Az új kormánytolóka szerkezete annyiban egyezik meg az ilyen gépeknél használt egy darabból álló dugattyús tolókák szerkezetével, amennyiben a gőzelvezetés itt is egy középső kagyló ós három csatorna, a gőzbevezetés pedig külön oldalcsatornák segélyével történik. A kormánymű átfordítását a tolóka végein lévő két dugattyú segélyével eszközöljük, amelyeknek véglapjaira rávezetjük a friss gőzt a munkadugattyú véghelyzeteinél. Mint az 1. ábrából látható az új kormánytolóka két részből áll, t. i. a belső (1) részből, melyet belső tolókának és a külső (11) részből, melyet külső tolókának fogunk nevezni. A belső tolóka végeire egy-egy dugattyú van mereven ráerősítve és két oldalt két szimetrikus helyzetű (8, 10) bemélyedés közepén pedig egy nagyobb (9) bemélyedés van bele esztergálva, mely a gőzkibocsátó nyílás kagylóját alkotja. A belső tolóka a (8) ós (10) helyeken hossztengelyével keresztirányban át van fúrva s az ily módon előálló (6) és (7) furatok a (4) és (5) hoszszanti csatornába nyílnak. A külső (11) tolóka üres henger alakú és az (1) belső tolóka középső részén eltolható. A külső tolóka hossza úgy van megállapítva, hogy a tömített (2, 3) dugattyúk (12, 37) véglapjai közötti tért nem tölti ki teljesen, hanem közöttük egy csekély mozgástér marad, melyben a tolóka elmozdulhat. Ha tehát a külső (11) tolóka a (3) dugattyú (12) véglapjára ráfekszik, mint azt az 1. ábra mutatja, akkor a tolóka másik vége ós a másik (2) dugattyú (37) véglapja között egy hézag marad, melynek szélessége valamivel kisebb az (1) belső tolóka (8) bemélyedésének szélességénél. A'JJÜISŐ (11) tolóka homloklapjai a (13) és (14) helyeken egy kissé be vannak esztergálva úgy, hogy mikor azok ráfeküsznek a (2) vagy (3) dugattyú véglapjaira, közöttük mindig marad egy keskeny hézag, melybe a gőz belefoghat. Középen a külső tolóka valamivel vékonyabbra van leesztergálva, mint a két végén s ezen a helyen (15, 16) gőzkibocsátó csatornákkal van ellátva. Ezenkívül a külső tolóka két végén még két (17, 18) nyílás van. A kormánytolóka működésében három periódust különböztetünk meg. Ezt a három periódust, t. i. a gőzbevezető nyílás zárását, a gőzelvezető vezeték nyitását és a friss gőz bevezetését pontosan követni fogjuk, hogy tiszta képet nyerjünk a tolóka működéséről. Mindenekelőtt a kormánymű átfordításának módját magyarázzuk meg. A munkahenger két végét a (33, 32) illetve (35, 24) csatornák kötik össze a (40, 41) átfordító kamrák legkülső pontjaival. A hengerbe nyílnak azonkívül a (34) és (42) csatornák is, melyeknek nyílásai egy kevéssel a (33), illetve (25) csatornák nyílásai előtt a henger közepe felé feküsznek. Ezen csatornákat a rövid (36) csatornák kötik össze a (33), illetve (25) csatornákkal. A gőznek a gőzhengerbe való visszaáramlását a fölfelé nyíló (35) visszacsapó szelepek akadályozzák meg. A kormánymű elfordítását a (26) munkadugattyú végzi. Te-