55884. lajstromszámú szabadalom • Kokszkemence
Megjelent 1912. é\i április hó 373 .W>n. MAGY. g||s KIR. SZABADALMI wBB HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 55884. szám. H/e. OSZTÁLY. Kokszkemence. JONES ARTHUR OWEN GYÁRIGAZGATÓ WHITLEY BAYBAN. A bejelentés napja 1911 április hó 24-ike. Jelen találmány azon ismert kokszkemencékre vonatkozik, melyek fölső nyitott végükön át töltetnek meg szénnel míg az elkokszosodott termék a fenekén át vezettetik el. E kemencéknél eddigelé az oldalfalakba vízszintes tűzhuzamok építtettek, melyek egymás fölött és egymástól függetlenül rendeztettek el, valamint az égési gázokat egy közös függélyes tűzhuzamnak adták át, mimellett minden egyes vízszintes tűzhuzam beeresztővége a kemence mellső vége felé terjedt, ahol a gáz és levegő áramolt be. E kemencék ismert elrendezéseinél a vízszintes tűzhuzamok egy oldalfalon belül annak hosszában, azután a kemence egyik vége körül terjedtek, mire a másik oldalfalon belül annak hosszában visszatértek és a közös függélyes elvezetőcsatornába torkoltak, mely a kemence másik végének közelében alkalmaztatott úgy, hogy a kemencét a tűzhuzamok tökéletesen körülvették. Ez az elrendezés azonban több hátránnyal bír, minthogy a szén nemcsak az oldalakról, hanem a végekről is kokszosodik és ennek következtében az elkokszosodott termék hasadása nemcsak egy a kemence hosszirányában futó központos függélyes sík értelmében lép föl, hanem a kemence végeinek hevítése folytán bekövetkező elkokszosodás az említett végektől bizonyos távolságban oly hasadási síkokat állít elő, melyek a föntemlített hasadási síkra merőlegesek. Azonban kívánatos ezeket a különböző hasadási síkokat elkerülni, azaz a kemence végeitől bizonyos távolságban lévő hasadási vonalakat, melyek a kemence hosszirányára merőlegesek, kiküszöbölni oly célból, hogy az elkokszosodott massza csupán egyetlen függélyes, a középen lévő hasadási- vagy el választósíkkal legyen előállítható és így a hulladék kevés legyen. E célra jelen találmány értelmében a tűzhuzamok teljesen a kemence oldalfalaiban vannak kiképezve, anélkül, hogy a kemence oldalfalainak vége körül terjednének. Ezen elrendezés következtében az elkokszosodás a kemence oldalai felől és nem annak végei felől is történik, amit azáltal érünk el, hogy a tűzhuzamok teljesen az oldalfalakban vannak kiképezve, az utóbbiakban egymás fölött vízszintesen terjednek és mindegyik tűzhuzam kétkarúan, illetve U-alakban van kiképezve, mimellet minden egyes tűzhuzam karjainak végei csaknem egészen a homlokfal külső oldaláig terjednek. A csatolt rajzok a találmány tárgyának több példaképeni kiviteli alakját mutatják, és pedig az
