55884. lajstromszámú szabadalom • Kokszkemence

1. ábra a 2. ábra A—B vonala szerinti függélyes metszet, míg a 2. ábra az 1. ábra C—D vonala szerinti vízszintes metszet. Ezek az ábrák oly kemencét mutatnak, mely a találmány szerinti tűzhuzamokkal van ellátva, mimellett az ábra baloldali fele a gázbevezetéssel összeköttetésben álló részt (mely beeresztőkarnak nevezhető), valamint a főel vezető csatornával összeköttetésben álló részt (mely kibocsátókarnak nevezhető), ugyanazon vízszintes síkokban elrendezve mutatja; az ábrák jobboldali fele a beeresztő-és kibocsátókart egy függélyes síkban elrendezve tünteti föl, amennyiben a tűzhuzamok két-két sora egy válasz-, illetve kemenceoldalfalban van elrendezve úgy, hogy mindegyik sor egy kemence, illetve elkokszosítókamra egyik oldalát fűti. A 3. ábra a tűzhuzamoknak az 1. ábra E—F vonala szerinti függélyes hosszmetszete. A 4. ábra a tűzhuzamok további kiviteli alakjának vízszintes metszete az 1. ábra baloldalán föltüntetett elrendezésben, mimellett ebben az esetben a tűzhuzamok a kemencefalazás mellső és hátsó végétől egészen a kemence válasz-, illetve oldalfalainak közepéig terjednek. Az 5. ábra a 3. ábra szerinti tűzhuzamok egy másik kiviteli alakjának függélyes hosszmetszete, amidőn a tűzhuzamok szintén a kemencefalazás mellső és hátsó végétől két kemence között lévő oldal-, illetve válaszfal közepe fölé terjednek. A 6. ábra egy további kiviteli alak függélyes hosszmetszete, melynél a tűzhuzamok egyazon módon vannak elrendezve, mint az 1. ábra jobboldali felén, mimellett azonban egy függélyes síkban fekvő tűzhuzamok sora arra használtatik, hogy két kemence egymáshoz csatlakozó oldalait fűtse; végül a 7. ábra oly vázlatot mutat, mely az elkokszosítókamrának oldalt alkalmazott tűzhuzamok által való fűtési hatását magyarázza. A rajzok szerint a kemencék 1 elkokszosítókamrákból, mellső és hátsó (2),ill. (3) homlokfalakból és (4) oldal- vagy válaszfalakból állnak. A kemence mellső (2) homlokfalában közvetlenül a (4) válaszfalak végén (2. ábra) a közös függélyes (5) elvezetőcsatorna és a közös függélyes (6) légcsatorna van elrendezve, mely utóbbival a (7) átbocsátónyíláson át a tűzhuzamok egy-egy (9) beeresztőkarja van összekötve; a (7) átbocsátónyílás a (8) tolattyú segélyével szabályozható. Az 1. és 2. ábra baloldali felén föltüntetett elrendezés értelmében a (9) karok az (l) elkokszosítókamrák oldala mentén hátrafelé e kamrák végéig terjednek, mely helyen a (4) válaszfalakban alkalmazott (10) harántcsatorna által a (9a) kibocsátókarral vannak összekötve; az utóbbi egy szomszédos elkokszosítókamra szembenfekvő oldala mentén terjed és mellső végén a (11) átbocsátónyíláson át az (5) elvezetőcsatornával van összekötve, mely átbocsátónyílás a (12) tolattyú segélyével szabályozható. Mindegyik tűzhuzam (9) beeresztőkarjának mellső vége egy (13) gázlángzóval van ellátva és a föntemlített módon a légbeeresztőcsatornával áll kapcsolatban, míg az egyes kibocsátókarok mellső vége az (5) kibocsátócsatornával van összekötve és az említett beeresztő- és kibocsátókaroknak a hozzájuktartozó tűzhuzamokkal való összekötése olyan, hogy az elkokszosítókamra egyik oldalának szemlélésénél a tűzhuzamok (9) beeresztőkarjai a legközelebbi szomszédos fölső vagy alsó tűzhuzamok (9a) kibocsátókarjaival függélyes sorokban váltakoznak. Ez az elrendezés az 1. ábra baloldalán van föltüntetve. Mint az az 1. és 2. ábra jobboldalán továbbá a 3. ábrán látható, a tűzhuzamok oly módon vannak elrendezve, hogy azok a helyett, hogy az elkokszosítókamra egyik oldala mentén terjednének és a szomszédos kamra mentén visszatérnének, mint ez a 2. ábra baloldalán látható, mindegyik elkokszosítókamra mindegyik oldalát független tűzhuzamoknak külön sora fűti; ezen elrendezés következtében a tűzhuzam (9) beeresztőkarja megfelelően közvetlenül ugyanazon tűzhuzam (9a) kibocsátókarja fölött vagy alatt rendeztetik el, mimellett azután a karok hátsó végeiken a (4) oldal- vagy válaszfalban alkalmazott rövid függélyes (10) csatorna által vannak összekötve