55769. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés fémcsövek előállítására

volságra kettősen vannak elrendezve és a lángívek mindegyike a gyorsan mozgó lemez peremeinek fölhevítéséhez szükséges árammennyiség megfelelő részét szolgáltatja. A berendezés a következő: A 3. ábrán föltüntetett (1) kemence a (2) nyílással és a (3) ajtóval van ellátva. A kemencébe szokásos módon rendszerint acélból vagy vasból álló több rúd vagy tömb adagoltatik, melyek a kemencében a lemezzé való hengerléshez szükséges hőmérsékletre hevíttetnek. A (4) rúd a lemezzé való hengerlés több fokozatában a 4—7. ábrán van föltüntetve. Az 1., 2. és 8. ábrán a háromjáratú (5) hengermű, a (6) simító hengerjárat, a (7, 8) hajlító hengerek és a (9) vezetékek vannak föltüntetve. A már meghajlított lemez a (9) vezetéken át az áramhozzávezető sarukhoz vagy kontaktuskoronghoz vezettetik. A kontaktusberendezések mindegyike célszerűen a hevítő áramkör egyik sarkával kapcsolt (10) fölső kontaktusból és a hevítő áramkör' másik sarkával kapcsolt, oldalt elrendezett kontaktusokból (2. ábra) áll. A (12) hevítő transzformátorok szekundér áramkörének végpontjai a (10), illetve (11) kontaktusokkal vannak összekötve; az összeköttetést a transzformátorok burkolatára szigetelve szerelt korongtartók létesitik. Az egy-egy transzformátorhoz tartozó kontaktusok célszerűen párhuzamosan vannak kapcsolva. A (13) vezeték kúpos szájnyílással bír, hogy a részben még nyitott lemeznek nagy mértékben fölhevített peremeit egymáshoz közelítse, illetve egymással érintkezésbe hozza és a hegesztés előtt már zárt csőalakra hozza, A hegesztést a (15) tövist (8. ábra) tartalmazó (14) hegesztő hengerek végzik. A hegesztett csövet a (14) hegesztő hengerekből még közvetlenül a kisebb (17) tövist tartalmazó (16) simító és kikészítő hengerek közé vezethetjük. Ezen hengerek a csövet simítják úgy, hogy simára kikészített és gyakorlatilag véve varrat nélkül való cső keletkezik. Az egyes hengersorok hajtása és a hengereknek a lemezre kifejtett hatása a továbbiakban fog leíratni. A 16., 17., 21. és 22. ábrán a vezető éskontaktusképző korongok szerkezete és elrendezése van föltüntetve. Ezen korongok az alacsony feszültségű hevítő áramnak á lemezbe való vezetésére szolgálnak és különösen előnyösöknek bizonyultak. Világos, hogy a leirandóktól eltérő kontaktusberendezések is alkalmazhatók. Az oldalt elrendezett (11) kontaktuskorongok, melyek a lemezt egyúttal vezetik és a (18) tartó asztalon vízszintes helyzetben vannak elrendezve (16. és 17. ábra) és a (19) csapokra vannak föltolva. A fölső (10) kontaktuskorongok a (20) függő csapágyakban nyugszanak ; ezen csapágyak a (22) tartóállvány mentén elrendezett (21) csapágy körül elforgathatok. A fölső kontaktuskorongok által a lemez peremeire kifejtett nyomás az eltolható (23) ellensúlyok által szabályozható. Az ellensúlyok a (25) rúd mentén eltolható (24). karimára támaszkodnak (21. és 22. ábra). A fölső (10) kontaktuskorongok közül egy vagy több a lemezről leemelhető; a kontaktuskorongnak a lemezzel való érintkezése azonnal megszüntethető azáltal, hogy a (23) ellensúlyt a (25) rúdon úgy toljuk el, hogy a (26) kampóval érintkezésbe jusson (21. és 22. ábra). A kontaktuskorongok, valamint a vezető* és tartó állványszerkezet célszerűen öntött vörösrézből készülnek, mely a tartófölületeken leesztergályoztatik és simíttatik. Ezen állványszerkezet oly méretű, hogy az erős áram által okozott fölhevítést káros hatások föllépése nélkül kiállja. A (18) vörösrézasztalt egyszerűség kedvéért negatív elektródának nevezzük, habár váltakozó áram használatánál ezen elektróda természetesen fölváltva . negatív és pozitiv úgy, hogy ezen elnevezések csak viszonylagosak. A (18> elektródával egy darabból áll a lefelé irányúié, hasítékokkal ellátott (27) nyúlvány, mely a (12) transzformátornak szintén hasítékokkal ellátott (28) nagativ sarkával közvetlenül kapcsolódik (16. és 17. ábra). A szintén vörösrézből készült (22) tartó keret, mely a pozitívnek nevezendő elektródát alkotja, a transzformátornak hasítékok-