55769. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés fémcsövek előállítására

kai ellátott pozitiv sarkával vagy közvetlenül vagy a hajlékony (30) kábelek útján van kapcsolva. Ezen a (31) tömbökhöz csatlakoznak, melyek a függő csapágy (32) tengelyének egyik vagy mindkét végén vannak elrendezve. Ezen elrendezés folytán az alsó (11) korongok negátivok, amikor a felső {10) korongok pozitivok és viszont. A 18. ábrán a fölső és oldalkorongok kerületi kiképzésének célszerű kivitele van föltüntetve azon esetre, ha a hevítendő (33) lemez nyilt vagy hasitékos alakú; ezen esetben a fölső korongok (34) karimája vagy koszorúja ékalaku keresztmetszettel bír úgy, hogy kontaktusfölületei a lemez mindkét peremével egyszerre érintkeznek. A lemeznek a középső vagy fölső kontaktuskorongok kontaktusvonala és az oldalkorongok pereme között kinyúló részek oly méretű, hogy kellő elektromos ellentáilás keletkezzék. A 19. ábrán a fölső korong oly módosított kivitele van föltüntetve, mely egymással érintkező peremekkel bíró lemez hevítésére alkalmas. A 18. ábrából kitűnik, hogy ha a közelítőleg csóalakú (33) lemez az oldalt lévő (11) kontaktuskorongokon átvezettetik és a transzformátor positiv (29) sarkával összeköttetésben álló (10) korong a lemez (35) peremeihez szoríttatik és ha ily föltételek mellett a transzformátor szekunder áramkörén áram halad át, a fölső korongon átmenő positiv áram a lemez peremén eloszlik úgy, hogy az áram egy része a jobboldali, másik része pedig a baloldali peremen át a megfelelő (11) korongokhoz áramlik. Az oldalkorongokból jövő áramok a (18) asztalban és a (27) nyúlványban egyesülve a (12) transzformátor negatív (28) sarkához áramolnak. Azáltal, hogy az áram a kontaktuskorongokból a leírt módon a lemezhez áramlik, a lemeznek a korongok között kinyúló peremrészei fölhevittetnek, minthogy ezen részek elektromos ellenállása sokkal nagyobb mint a rézkorongoké. Minthogy az áram legrövidebb útja a (10) korong (34) koszorújának a lemezperemekkel való érintkezési pontjától kiindulólag a (33) lemez peremein át a (11) oldalkoronghoz vezet, csakis a lemeznek a korongok között kinyúló peremrészei hevíttetnek föl, míg a csőképzőlemez többi részei az áram közvetlen útján kívül esnek. Minden transzformátorhoz három ily kontaktuscsoport tartozik úgy, hogy a mozgó lemez peremei minden transzformatoron való áthaladásánál egymástól függetlenül három ponton hevíttetnek föl. A különálló fölhevitési pontok száma tehát kizárólag, azon transzformátorok számától függ, melyeken a lemez áthalad, illetve pontosabban véve azon kontaktuskorongok számától, melyek mindenkor az áramkörbe vannak kapcsolva. Minthogy a fölhevített lemez, mint már említettük, a (6) simító hengereken (1., 2. és különösen 8. ábra) nagy sebességgel (perczenkint 100—130 m.) halad át, hajlító, alakító, hevítő, hegesztő és kikészítő műveletek gyors egymásutánban, megszakítás nélkül kell hogy végeztessenek. Ezen sebesség mellett a lemez peremeinek a hegesztési hőfokra való utólagos fölhevítését is igen gyorsan és pontosan kell végezni. Azon időtartamot, melyben a lemez peremei meleg hozzávezetése vagy fejlesztése által utólagosan fölhevittetnek, a körülményekhez pontosan kell alkalmazni, minthogy a lemez valamely pontja a meleghozzávezető vagy melegfejlesztő berendezés egyes pontjaival csak igen rövid ideig érintkezik. Ezen határolt időtartamon belül biztosítani kell a meleg kellő mértékű hozzávezetését és egyúttal el kell kerülni a lemez túlhevítését. A meleghozzávezetést tehát a lemezben megmaradt kezdeti melegmennyiség és a lemez haladási sebességében beálló változások szerint kell szabályozni. Az árammennyiséget továbbá a készítendő cső falvastagsága és egyéb méretei szerint kell szabályozni. A (6, 7) hengerek hajtását úgy eszközöljük, hogy a (7) hengerek oly sebességgelmozogjanak, hogy a lemezt ép oly gyorsan fölvegyék, mint ahogyan a (6) hengerek közül kilép. A (6) és (7) hengerjáratok között a (36) vezeték van elrendezve (1. és. 2 ábra),