55721. lajstromszámú szabadalom • Rugalmas kerék

Megjelent 1918. évi március hó 30-á MAGY. SZABADALMI SZABADALMILEIRAS 55721. szám. XX/c. OSZTÁLY. Rugalmas kerék. HORSTMANN SIDNEY ADOLPH. MÉRNÖK BATHBAN. A bejelentés napja 1911 március hó 6-ika. Elsőbbsége 1910 március 7-ike. A találmány tárgya rugalmas kerék úti járművekhez, mellyel a rázkódtatások csökkenthetők és az, egyenetlen útburkolatok által okozott lökések fölvétetnek. A találmány értelmében a kerék hasábalakú küllőkből áll, melyek szélességi oldala a kerék síkjával egy síkban fekszik. A rugalmas acélbői készült küllők belső végei fölváltva, az agy karimáinak két oldalán vannak elrendezve, míg a küllők külső végei utánengedő csuklós összeköttetések útján a keréktalppal vannak kapcsolva. A mellékelt rajzon a találmány tárgyának kiviteli példái vannak föltüntetve, az 1. ábra a kerék elölnézete, a 2. ábra a, kerék oldalnézete, a 3. ábra az 1. ábra a—b vonala szerint vett metszet, a 4. és 5. ábra a terheletlen, illetve megterhelt kerék talpán át vett metszetek, a 6. ábra egy részletet mutat gömbcsuklókkal ellátott összekötő részekkel, a 7—9. ábrán az összekötő részek további kivitelei láthatók. Az 1—5. ábrákon a (3, 4) karimák a mellső és hátsó küllőkkel a (7) lánctagok útján vannak összekötve, mely lánctagok a (8) szemekhez vagy effélékhez vannak csa| tolva. A (8) szemek a (9) csavaranya vagy | szögecs segélyével a (3, 4) karimákhoz és a küllők külső végeihez vannak erősítve; a j csapo;

k azokon a helyeken, ahol a kari! mákon, illetve küllőkön áthatolnak a (8x) négyélű résszel varrnak ellátva, hogy a szemek el ne fordulhassanak. A küllők belső végei az (1) agy (11) karimáinak kivágásaiban vannak ágyazva és csapok, valamint a (12) csapágyfödél által tartatnak fogva. Hogy az összekötő elemeket mindig munkaképesnek megtartsuk, azokat a (13) gumiköpennyel burkolhatjuk, mely a (8) szemek csésziealakú (14) végei fölé húzatik és grafittal vagy más kenőanyaggal lehet töltve. Ha a kerék megterheltetik, a teher a rúgós küllőkön megoszlik. Az (5, 6) küllők a talajjal érintkezésben álló keréktalprészhez közelednek, a szemben fekvő küllőrésztől pedig eltávolodnak. A küllők ezen lefelé mozgását a láncszemek hossza és a küllők rugalmassága határolja. A láncszemeknek a vízszintesből rézsútos helyzetbe való mozgása az (5, 6) küllők mindegyikét a keréktalp azon oldala felé húzza, melyhez az illető láncrészek erősítve vannak, ami által a küllők megfeszíttetnek és ezen állapotukban arra törekszenek, hogy a láncszemeket ismét vízszintes helyzetbe hoz-