55697. lajstromszámú szabadalom • Eke

Megjelent 1912. évi március hó XO-án. MAGY. SZABADALMI SZABADALMI LEÍRÁS 55697. szám. X/a. OSZTÁLYEke. J. KEMNA CÉG BRESLAU/M

GRÁBSCHENBEN. A bejelentés napja 1911 julius hó 14-ike. Elsőbbsége 1911 január hó 7-ike. A találmány ekékre, főként pedig többbarázdás, billenő és efféle ekékre vonatkozik, amelyeknek váza haránthevederekkel merevített hossztartókból áll. Ha az ekeváz, mint a- mellékelt rajz 1. ábrája mutatja, a szokásos rácsmű alakjában van kiképezve, amelynek harántmerevítései közvetlenül a hossztartókhoz csatlakoznak és ezek között feküsznek, akkor az a hátrány lép fel, hogy a harántmerevítések megerősítésére szolgáló csavarok vagy szögecsek furatai a hossztartókat nagyon meggyöngítik, mimellett az eketestek munkafölületei, mint a 2. és 3. ábra mutatja, részben a váz alatt feküsznek, ami igen könnyen eltömődésekre ad okot. Az első hátrányt azzal törekedtek megszüntetni, hogy az ekevázat nem rácsmű alakjában képezték ki, hanem a hossztartókat oly haránthevederekkel merevítették, amelyek a hossztartók alatt és fölött feküdtek és ezek külső oldalán foglaltattak egymáshoz. A másodsorban említett hátrány megszüntetése céljából a szokott módon haladó hossztartókon az eketestek megerősítésére konzolokat alkalmaztak, vagy pedig a hossztartókat egyenes alak helyett vízszintes síkban lépcsőzetesen képezték ki és az eketesteket az egyes lépcsőfokokhoz erősítették. Ez esetben az eketestek szokásos és megtartandó alakja miatt úgy a lépcsőfokoknak, mint a konzolok megerősítési fölületeinek is az eke munkairányával egyező irányt adtak. Az ekeváznak fölső és alsó hevederekkel való szerkesztése általánosságban bevált, azonban a konzolok alkalmazása ismét a váz gyöngítését vonta maga után, míg a lépcsőzetes kiképzés a bevált háromszög-kötés elhagyása folytán nehéz és költséges hosszmerevítéseket tett szükségessé, hogy a váz a föllépő erők hatása alatt el ne torzuljon. Mindegyik esetben azonban az eketesteknek a vázon, ill. konzolokon való megerősítésére a csavarokon kívül még az eketesteken elrendezett orrok is szükségesek voltak, amelyek a talaj ellenállását a vázra vitték át. Ennek folytán a váz az orrok fölfekvési helyein nagy helyi igénybevételeknek volt kitéve, amelyek gyakran a váz megsérülését vagy törését vonták magok után. A jelen találmánynál a keretnek hossztartókból és merevítő hevederekből való összeállítása meg van ugyan tartva, de az eketestek tartására itt főként a merevítő hevederek vannak fölhasználva, amelyek e célból a hossztartók oldalain annyira túl-