55677. lajstromszámú szabadalom • Kettős szalag-tengelykapcsolás

Megjelent 1912Ü5. évi március hó 5í8-á«. MAGY. fgg* IÍIR. SZABADALMI 'FGJF

F HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 55677. szám. V/e/l. OSZTÁLYKettős szalag-tengelykapcsolás. SCHLICK-FÉLE VASÖNTÖDE ÉS GÉPGYÁR R.-T. CÉG BUDAPESTEN. A bejelentés napja 1910 október hó 17-ike. Jelen találmány tárgya hosszú tenge- | lyek, szíj- és kötéltárcsák, fogaskerekek vagy más efféle géprészeknek üzem közben való lökésmentes be- és kikapcsolásra szolgáló kettős szalag-tengelykapcsolás, melynél az erőátvitel az egyik tengelyvégről a másik tengelyvégre két differenciális fékszalag segélyével történik, melyek tárcsa köré vannak fektetve. Már eddig is isme- ; retessé váltak tengelyek kapcsolására szolgáló egyszerű szalagfékek (lásd Springerféle szalagkapcsolás» «Zeitschrift des Vereins Deutscher Ingenieur» 1896-iki évf. 405.), úgyszintén megosztott fékszalagokat is alkalmaztak (lásd a 145114. sz. német szabadalmat). Jelen találmány tárgya azonban az előzővel szemben a központos odaszorításnak előnyével bír, míg egyszerű szalag esetén egyoldalú nyomás következik be és az utóbb említett szabadalommal szemben azon lényeges előnye van, hogy a jelen találmány szerint nagy körülforgási szöget érünk el, miáltal a fékszalagokban és a szalagemelőkben föllépő erők jelentékenyen csökkennek. Az említett német szabadalombeli féknél minden szalagíélnél a kerületnek legföljebb x — 0.4 részét kitevő átfogási szöget érhetünk el úgy, hogy a teljes átfo| gás a kerületnek legföljebb 0.8-ad részét teszi ki és az egyes szalagokban lévő feszültség a kerületi erőnek 1.25-szereselesz.. A jelen találmánynál mindegyik szalag a — 0.7-et kitevő átfogási szöget ér el és ezáltal a telj'es átfogás a kerületnek 1.4-szeresét teszi ki. Az egyes szalagokban való feszültség itt a kerületi erőnek 0.9-; szerese. A találmánybeli tengelykapcsolás az önzáró differenciális fékek elve szerint van szerkesztve, azonban az eddigi egyszalagos vagy kettős szalagokkal biró kivitelekkel szemben azzal a különbséggel, hogy itt két fékszalag egymás mellett és a differenciális szalagemelőknek egymással átmérő szerint szemközt fekvő fölfüggesztése mellett vannak elrendezve, hogy lehetőleg náfey átfogási szög mellett centrális odaszorítást érjünk el. A szalagemelők a féktárcsa két oldalán vannak elrendezve, hogy az emelők forgáspontjait a féktárcsához lehetőleg közel helyezzük és ezáltal lehetőleg nagy átfogási szöget lehető kicsiny tokátmérő mellett érjünk el. A mellékelt rajzon a találmány tárgyának példaképem foganatosítási alakjai vannak föltüntetve, nevezetesen az 1. ábra az egyik foganatosítási alak ten-