55677. lajstromszámú szabadalom • Kettős szalag-tengelykapcsolás
•gelyirányú nézete, részben metszete, viszont a 2. ábra ugyanannak az A—B tört vonal .szerinti metszetét tünteti föl, a 3—4. ábrákon egy eltérő foganatosítási alak van hasonló nézetben és metszetben föltüntetve, végre az 5. ábra részletrajz. Az 1—2. ábrabeli foganatosítási alaknál a berajzolt nyíl irányában forgó hajtó tengelyre az (á) féktárcsa van fölékelve, viszont az említett tengellyel kapcsolandó, ill. attól szétkapcsolandó tengelyen a (b) tok van alkalmazva, melyre a (c) tartó gyűrű van rácsavarva. A tok agyán eltolható (m) kikapcsoló karmantyú van elrendezve; a (b) tokon és a (c) gyűrűn egymással átmérő irányban szemközt a (d) és (dl) csapok vannak, amelyeken az (e) és (el) differenciális szalagemelők vannak ágyazva. Ezen szalagemelők (g) csapokkal és (h), ill. (hl) harántrészekkel vannak ellátva, amelyeken az (f), ill. (fl) fékszalagok vannak fölfüggesztve. A (h) részekkel összekötött szalagvégek csavarszögek gyanánt vannak kiképezve, oly célból, hogy a szalagok pontos beállítását lehetővé tegyük. A (h) és (hl) részeken forgatható (i) fejek wannak alkalmazva, amelyek hajlított (1) .sinek útján az (m) kikapcsoló karmantyúval vannak összekötve, mely utóbbi a tengelykapcsolás be-, ill. kiiktatásának működtetésére szolgál. Az (m) karmantyú eltolása által az (e) és (el) szalagemelők ia (d), ill. (dl) csapok körül elforgatt'atnak, miáltal a szalagemelők egyenlőtlen szárhossza következtében a fékszalagoknak a féktárcsára való rászorítása, ill. azokról való leemelése következik be. Hogy a fék:szalagok a leemelt, ill. kiiktatott helyzet^ ben a forgó (a) féktárcsával ne juthassalak érintkezésbe, a (b) tokon az (n) állító csavarok vannak elrendezve. Az önzáró differenciális féknek tudvalevőleg azon tulajdonsága van, hogy a kovácsolt vasból vagy acélból való fékszalagok azonnal megfeszülnek, amint a forgó .féktárcsával érintkezésbe jutnak. Aszalag•emelők és a kikapcsoló karmantyú közötti ; térdkönyökszerű összeköttetés folytán a hirtelen megfeszülést a jelen találmánynál elkerüljük és ilyképen üzem közben is lökésmentes bekapcsolást teszünk lehetővé. A 3—4. ábrabeli foganatosítási alak hasonló elven alapszik, mint a leírt, azzal a különbséggel, hogy itt oly (m2, i2, i3) kiiktató szerkezet van alkalmazva, melybe-i kapcsolt helyzetben az (e2, e3) szalagemelőkkel nincs összekötve úgy, hogy a tengelykapcsolás úgy az üzem közben való lökésmentes be- és kikapcsolásra, mint szabályozó erőgépkapcsolás- gyanánt is alkalmazható. Ezen kivitelnél az (e2, e3) szalagemelők háromkarúan vannak kiképezve és (g2, g3) görgőkkel vannak ellátva, melyek a kikapcsoló (m2) karmantyún alkalmazott (i2, i3) peckekkel kapcsolódnak és a karmantyú eltolásánál a szalagemelők elforgatását idézik elő. A szalagemelők egyensúlyi helyzetének föntartására a (k2, k3) spirális rugók szolgálnak. A talólmányfceli tengelykapcsolásnak különös előnyei a következők: 1. Egyszerű differenciális fékszalagok egyoldalú odaszorítást idéznek elő, viszont itt teljesen központos rászorítást érünk el, mert, ha mindkét szalag helyesen van szerelve, a megfeszülés is teljesen egyidejűleg következik be. 2. Megosztott, egy síkban fekvő differenciális szalagfékek segélyével ugyan centrális rászorítást érhetünk iel, azonban a csekély átfogási szög következtében a fékszalagokban föllépő erők nagyobbak, mint a kerületi erő, viszont itt a nagyobb átfogó szög következtében a fékszalagokban föllépő erők jelentékenyen:csökkennek úgy, hogy egyenlő nagy kerületi erő számára itt lényegesen gyöngébb szerkezet is elégséges. 3. Közönséges szalagfékeknél, melyek egy vagy több f ékszalaggal vannak ellátva, a kikapcsoló szerkezet általi rászorítás válik szükségessé és ezáltal súrlódási ellenállások és nem ritkán tengelyirányú nyomások idéztetnek elő, viszont a jelen találmánynál a differenciális szalagemelőknek önzáró hatása folytán rászorítás nemszük-