55677. lajstromszámú szabadalom • Kettős szalag-tengelykapcsolás

•gelyirányú nézete, részben metszete, vi­szont a 2. ábra ugyanannak az A—B tört vonal .szerinti metszetét tünteti föl, a 3—4. ábrákon egy eltérő foganatosítási alak van hasonló nézetben és metszetben föltüntetve, végre az 5. ábra részletrajz. Az 1—2. ábrabeli foganatosítási alaknál a berajzolt nyíl irányában forgó hajtó ten­gelyre az (á) féktárcsa van fölékelve, vi­szont az említett tengellyel kapcsolandó, ill. attól szétkapcsolandó tengelyen a (b) tok van alkalmazva, melyre a (c) tartó gyűrű van rácsavarva. A tok agyán eltol­ható (m) kikapcsoló karmantyú van elren­dezve; a (b) tokon és a (c) gyűrűn egymás­sal átmérő irányban szemközt a (d) és (dl) csapok vannak, amelyeken az (e) és (el) differenciális szalagemelők vannak ágyazva. Ezen szalagemelők (g) csapokkal és (h), ill. (hl) harántrészekkel vannak ellátva, amelyeken az (f), ill. (fl) fékszalagok van­nak fölfüggesztve. A (h) részekkel össze­kötött szalagvégek csavarszögek gyanánt vannak kiképezve, oly célból, hogy a sza­lagok pontos beállítását lehetővé tegyük. A (h) és (hl) részeken forgatható (i) fejek wannak alkalmazva, amelyek hajlított (1) .sinek útján az (m) kikapcsoló karmantyú­val vannak összekötve, mely utóbbi a ten­gelykapcsolás be-, ill. kiiktatásának mű­ködtetésére szolgál. Az (m) karmantyú el­tolása által az (e) és (el) szalagemelők ia (d), ill. (dl) csapok körül elforgatt'atnak, miáltal a szalagemelők egyenlőtlen szár­hossza következtében a fékszalagoknak a féktárcsára való rászorítása, ill. azokról való leemelése következik be. Hogy a fék­:szalagok a leemelt, ill. kiiktatott helyzet^ ben a forgó (a) féktárcsával ne juthassa­lak érintkezésbe, a (b) tokon az (n) állító csavarok vannak elrendezve. Az önzáró differenciális féknek tudvale­vőleg azon tulajdonsága van, hogy a ko­vácsolt vasból vagy acélból való fékszala­gok azonnal megfeszülnek, amint a forgó .féktárcsával érintkezésbe jutnak. Aszalag­•emelők és a kikapcsoló karmantyú közötti ; térdkönyökszerű összeköttetés folytán a hir­telen megfeszülést a jelen találmánynál elkerüljük és ilyképen üzem közben is lö­késmentes bekapcsolást teszünk lehetővé. A 3—4. ábrabeli foganatosítási alak ha­sonló elven alapszik, mint a leírt, azzal a különbséggel, hogy itt oly (m2, i2, i3) ki­iktató szerkezet van alkalmazva, melybe-i kapcsolt helyzetben az (e2, e3) szalageme­lőkkel nincs összekötve úgy, hogy a ten­gelykapcsolás úgy az üzem közben való lö­késmentes be- és kikapcsolásra, mint sza­bályozó erőgépkapcsolás- gyanánt is alkal­mazható. Ezen kivitelnél az (e2, e3) szalag­emelők háromkarúan vannak kiképezve és (g2, g3) görgőkkel vannak ellátva, melyek a kikapcsoló (m2) karmantyún alkalmazott (i2, i3) peckekkel kapcsolódnak és a kar­mantyú eltolásánál a szalagemelők elfor­gatását idézik elő. A szalagemelők egyen­súlyi helyzetének föntartására a (k2, k3) spirális rugók szolgálnak. A talólmányfceli tengelykapcsolásnak kü­lönös előnyei a következők: 1. Egyszerű differenciális fékszalagok egyoldalú odaszorítást idéznek elő, viszont itt teljesen központos rászorítást érünk el, mert, ha mindkét szalag helyesen van sze­relve, a megfeszülés is teljesen egyidejű­leg következik be. 2. Megosztott, egy síkban fekvő differen­ciális szalagfékek segélyével ugyan cen­trális rászorítást érhetünk iel, azonban a csekély átfogási szög következtében a fék­szalagokban föllépő erők nagyobbak, mint a kerületi erő, viszont itt a nagyobb át­fogó szög következtében a fékszalagokban föllépő erők jelentékenyen:csökkennek úgy, hogy egyenlő nagy kerületi erő számára itt lényegesen gyöngébb szerkezet is elégsé­ges. 3. Közönséges szalagfékeknél, melyek egy vagy több f ékszalaggal vannak ellátva, a kikapcsoló szerkezet általi rászorítás vá­lik szükségessé és ezáltal súrlódási ellen­állások és nem ritkán tengelyirányú nyo­mások idéztetnek elő, viszont a jelen talál­mánynál a differenciális szalagemelőknek önzáró hatása folytán rászorítás nemszük-

Next

/
Oldalképek
Tartalom