55594. lajstromszámú szabadalom • Turbinaelrendezés hajók számára

— a — mely az elrendezést képező alacsonynyomású turbina, illetve alacsonynyomású turbinák közül egybe vagy többe, előnyösen az utolsó Alacsonynyomású fokozatba, illetve fokoza­tokba építtetik be. Emellett az ezen műkö­désben levő magasnyomású fokozatból, illetve fokozatokból kiáramló gőz, mielőtt az emlí­tett alacsonynyomású turbinába áramlik, egy vagy több turbinában expandál, mely utób­biak egy vagy több tengelyen vannak el­rendezve. A találmány továbbá oly turbinaelrende­zésre vonatkozik, mely három tengellyel van ellátva, mimellett a szélső tengelyek mindegyikén oly turbina van megerősítve, * mely egy, illetve több nyomásfokozattal van Összekötve. E turbinától a gőz a középső tengelyen ülő magas- vagy középnyomású turbinába kerül és miután az utóbbin át­áramolt, részekre oszlik, hogy az alacsony­nyomású turbinákon párhuzamosan halad­jon át. Hajómozdulatok alkalmával a középső tengelyen ülő magasnyomású turbina egy­általán nem kap gőzt vagy csak az egyik külső tengety nyomásfokozatával, illetve nyomásfokozataival áll összeköttetésben. A csatolt rajzokon a megfelelő részek ugyanazon jelekkel vannak ellátva, mimel­lett az 1. ábra & találmány értelmében előállított -egyesített előrehajtó- és hátrahajtóturbiná­nak hosszmetszete; a 2. ábra négytengelyű turbinaelrendezésnek fölülnézete, mimellett a turbinák az 1. ábrán Rajzolt alakkal bírnak; a 3. ábra a 2. ábra oldalnézete; a 4. ábra egy a találmány értelmében szer­kesztett négytengelyű turbinaelrendezés má­sik kiviteli alakjának oldalnézete; az • 5. ábra a találmány értelmében szerkesz­tett háromtengelyű turbinaelrendezés váz­latos föltüntetése és a 6. ábra az 5. ábrán rajzolt turbinaelren­dezés egy másik kiviteli alakját tünteti föl. A találmány egy kiviteli alakja értelmé­ben oly hajóberendezéseknél, melyek két vagy több, hátrahajtó turbinákat tartó ten­gellyel vannak fölszerelve, egy alacsony­nyomású turbinával egyesített magasnyomású turbinát rendezünk el. Mint azt az í. ábra mutatja, ezen egyesített turbinánál a magas­nyomású (a) reakciókerék a (b) köpeny meg­hosszabításába van beépítve, mely köpeny az alacsonynyomású (c) reakciósturbinát és a (d) reverzálóturbinát zárja be. Az utóbbi pl. reakciósturbina gyanánt is képezhető ki. Az alkalmas (e) válaszfal, mely a közös (g) turbinatengelyt körülvevő helyén (f) tömítéssel van ellátva, a magasnyomású (a) fokozatot az alacsonynyomású (c) turbinák­tól elválasztja. Ha az egyesített turbina működésben van, akkor a nagy feszültségű gőz egy vagy több (h) fúvókán át az (a) nyomásfokozatba lép be, mimellett a gőz e fokozatból az (i) kibocsátónyíláson át ismét kiléphet. A gőz ezután nem kerül közvet­lenül a nyomásfokozattal egyesített alacsony­nyomású (c) turbinába, hanem először egy másik tengelyen ülő magas- vagy közép­nyomású turbinán áramlik át. Mint azt a rajz mutatja a (c) és (d) előrehajtó és hátra­hajtó turbinák közös (j) elvezetőcsővel van­nak ellátva. Megjegyzendő azonban, hogy c (d) hátrahajtóturbina alkalmazása nem tartozik a jelen találmány keretébe. Az alacsonynyomású turbinába továbbá tetszés szerinti számú magasnyomású fokozat iktat­ható be. Mint azt az 1. ábra mutatja, a (c) alacsony­nyomású turbinát és az (a) nyomásfokozatot, illetve fokozatokat körülzáró (b) köpeny lényegében mindenütt ugyanazon átmérővel bír. Minthogy ezenkívül az alacsonynyomású turbina hossza csekély, ennekfolytán e nyomásfokozat, illetve fokozatok alkalma­zása folytán az egyesített turbina hossza nem túlságosan nagy. A turbinaköpeny ellentétben az eddig ismeretessé lett szerkezetekkel, a jelen ésetben erősre szerkeszthető. Ha a nyomás­fokozat, illetve fokozatok működésben van­nak, akkor az utóbbiakból kiáramló gőz a másik tengelyen elrendezett magas- vagy középnyomású turbinába áramlik, melyből a gőz a nyomásfokozattal, illetve fokozatok­kar egyesített alacsonynyomású turbinába halad. A 2. és 3. ábrában föltüntetett hajóberen-

Next

/
Oldalképek
Tartalom