55586. lajstromszámú szabadalom • Berendezés tartályokban lévő folyadékok súlyának meghatározására
A három (1, 3, 8) mérlegrúd a (6, 7) húzórudak által van egymással kényszermozgásúan összekötve. Emellett a csuklókat ismert módon élek és serpenyők képezik. Nyomás nlatt álló folyadék mérésénél a (16) edényt folyadékkal, pl. vízzel, glicerinnel, higannyal vagy effélével .töltjük meg és a berendezést azon nyomásra, mélynél használni akarjuk, zérusra állítjuk be, mely célra a (14) beömlési cső nyílását elzárjuk, a fölső (18) karimán át pedig valamely közeg által, pl. gáz, levegő, gőz által az üzemnyomás eléréséig nyomást bocsátunk be. Ennek folytán a (16) edényben a folyadék (hl)-ről <h')-re emelkedik vagy vákuum esetén süly ed, mi mellett a magasság az üzemnyomásnak vagy vákuumnak felel meg, melynél a berendezést használjuk. A berendezésnek üzemnyomás alatt zérusra való beállítása még arra is való, hogy azáltal a (6, 7) rudak fölhajtásának változását, mely a (h) magasságnak felel meg, tekintetbe vegyük. Hogy a (h) magasság véletlen változása a súlymeghatározást lehetőleg kis mértékben befolyásolja, a (6, 7) rudak keresztmetszetének lehetőleg kicsinynek kell lenni úgy, hogy a (6) vagy (7) rúdnak az üzemnyomás alatt való zérusra állításánál tekintetbe vett tehermentesítésen fölül való esetleges tehermentesítése egyáltalában nem vagy csak kevéssé legyen számba vehető. Ha azonban ugyanazon berendezéssel változó nyomásnál kell mérést eszközölni, a fölhajtási különbségek a mindenkori nyomásnak megfelelően a kis (19) tarasúly által egyenlíthetők ki. A berendezés azon tartályhoz, melyben a megmérendő folyadék van és amely az úszóval a 48032. sz. szabadalomban ismertetett viszonyban áll, oly módon van kapcsolva, hegy a megmérendő folyadék a (14) csövön át a (2) csőbe jut, á folyadék fölött a tartályban levő teret pedig cső útján a berendezés (18) csőcsonkájával kötjük öseze égy* hogy á bei'endezésbett, minthogy csak a íolyadéfiaáf 'fölött- áll a külső levegővel •össéeköíteféaben, különben minden oldalról aá^ti agyaáazon ayöáiás áll fönn, mint a megmérendő folyadékot tartalmazó tartályban. Ezen elrendezés által tehát aránylag egyszerű eszközökkel és súrlódási ellenállás nélkül elérhetjük, hogy a berendezés segítségével nyomás vagy vákuum alatt álló folyadékok súlyát is meghatározhassuk. A 2. és 3. ábrán a találmány tárgyának másik foganatosítási alakja látható és pedig a 2. ábrán a folyadékzár függélyes metszete, a 3. ábrán a 2. ábra A—A vonala szerint vett vízszintes metszet. Ezen foganatosítási alaknál az (1) mérlegrúd rendep módon élek és serpenyők útján van a (4) folyadékzár (20) födelében ágyazva. Az (1) mérlegrúdra élek és serpenyők útján két (21, 22) tartórúd van függesztve, melyek egyike, a (21) rúd az (5) úszót tartja, mely a (4). folyadékzárba nyúló fölső részén a (15) rúd alakjában van megvékonyítva és a (21) tartórúddal van összekötve. A (15) csövet a folyadékzár fenekéből kiemelkedő (12) cső mozgástérrel veszi körül, mely cső fölé a (21) tartórúdra erősített (13) harang van borítva. Az (1) mérlegrúd másik karjára függesztett (22) tartórúd egy másik (131 ) harangot tart, mely a (12) csőhöz hasonló (121 ) cső fölé van borítva. A két (12, 12l ) cső, valamint a két (13, 131 ) harang belső térségei egymással a (23) csatorna útján, megmérendő folyadék fölött levő közeggel pedig a (18) cső útján állanak összeköttetésben. A (22) tartórúdba két oldalon a (6) rudak vannak beakasztva, melyek az (1) mérlegrudat a futósúlyt tartórúddal közvetlenül vagy emelőáttétel útján kötik össze és a (4) folyadékzár belső terétől elválasztott két (24) csövön át vannak rendeltetési helyükhöz vezetve. Az (1) mérlegrúd azonban a (20) födélen kívül meg is hosszabbítható és futósúlyt tartó rúd gyanánt képezhető ki. A két (22, 221 ) tartórúd fölfüggesztési pontjainak az (1) mérlegrúd forgáspontjától való távolságainak alkalmas méretezése, valamint a két a (13, 131 ) harang súlyainak megfelelő megállapítása által elérhetjük, hogy a harangok fölhajtási nyomatékai a berendezés egyensúlyi helyzeténél egy-