55475. lajstromszámú szabadalom • Egyesített előrehajtó és hátrahajtó turbina

egyenlítőcső segélyével köthetők össze. Ezek a csövek a turbiaaköpenyen kívül vannak elrendezve, vagy a köpeny áthaladó csatornákat képezhetnek. A (d) dobnak a előrehajtóturbina felöli végén a (k) tehermentesítő dugattyú van megerősítve, mely az előrehajtóturbina (c) akciós kereke előtt van elhelyezve és egy alkalmas, részben a turbinaköpeny által tartott (m) labyrinttömítés segélyével van az előrehajtóturbinát bezáró köpenytől elválasztva. A kiegyenlítődugattyú átmérőjének megállapításánál arra kell ügyelni, hogy az ezen átmérő és a hajtó előrehajtóturbina középső átmérője közötti gyúrűfölület terjedelme oly nagy legyen, hogy kapcsolatban az uralkodó gőznyomással a szükséges tehermentesítőnyomás vagy tekintettel a propellertengelyre a nyomásban szükséges fölösleg vagy hiány előállítható legyen. Ha a turbina előrehajt, akkor a gőz ismert módon az (n) fúvókákon át bocsáttatik be. A gőz ezután a (c) akciós kerék ós az (a) reakciósrész lapátjain áramlik át, mire a két turbina közös (g) kibocsátóterébe kerül. Minthogy a (p) reverzálófuvókák zárva vannak, ennekfolytán a dob belsejében ugyanazon nyomás uralkodik, mint a (g) kibocsátótérben, minthogy ezek a terek a (j) csatornákon és a hátrahajtó (b) reakciós turbina által vannak összekötve. Ennekfolytán a (k) tehermentesítődugattyúra nyomáskülönbség hat, miáltal a tengelyirányú nyomás a szükséges módon kiegyenlíthető. E mellett a hátrahajtóturbina beeresztőszelepe zárva van. Ha a hátrahajtóturbinát tartjuk üzemben, akkor a gőz a (p) fúvókákon át áramlik be és miután az (f) akciós kereket tartalmazó kamrán valamint a reakciós részen átáramolt a (g) kibocsátótérbe kerül, mimellett a gőz egy része az említett kamrától a (j) csatornákon át a (d) dob belsejébe áramlik. Az előrehajtóturbina beeresztőszelepe most zárva van. A (d) dobba áramló gőz egy része a tehermentesítődugattyú (m) labyrinttömítésén át az előrehajtóturbina (c) akciós kereket bezáró kamrába szivárog. Látható, hogy a turbinák egyikének működése közben az (m) labirinttömítésen átszivárgó gőz a másik turbina reakciós részének lapátjain átáramlik. Ha a hátrahajtó (b) turbina munkát végez, akkor a (k) kiegyenlítődugattyúra ható nyomás megfelel azon nyomásnak, amelyik a labirinttömítés átmérője és a hátrahajtóturbina reakciós része lapátjainak középső átmérője közötti gyűrűfolületre kifejtetik. Ha a szükséghez képest a két lapátfajta között, vagy a dobnak valamely a hátrahajtóturbina magasnyomású részének lapátjai között fekvő helyén fokozatot alkalmazunk, akkor az utóbb említett lapátok középső átmérőjét olymódon választhatjuk, hogy a turbina hátrahajtásánál szükséges gőznyomás elöállíttatik. Mint említettük a (k) kiegyenlítődugattyú (m) labirinttömítésén átszivárgó gőz a turbinának úgy előre, mint hátrahajtásánál is a másik turbina lapátjain áramlik át; minthogy azonban ez a gőzmennyiség rendesen nem nagy, ennélfogva a forgódob nem ütközik észrevehető ellenállásba. Szükség esetén alkalmas szelepek rendezhetők el, melyek az előre- vagy a hátrahajtóturbina beeresztőterét a kipuffogócsővel összekötik. Ezek a szelepek olymódon szerkeszthetők, hogy az összeköttetést elzárják, mihelyt az ezen beeresztőtérbe áramló gőz feszültsége meghatározott értéket ért el vagy pedig e szelepek az előre- és hátrahajtóturbina gőzbeeresztőszelepeivel olymódon lehetnek öszszekötve, hogy az utóbbiakkal egyidejűleg és egyazon berendezések által működtethetők, vagy pedig egyenként és kézzel hozhatók a szükséges helyzetbe. Ezáltal mindegyik turbina szivárgó gőze közvetlenül, azaz a másik turbina lapátjain való átáramlás nélkül kerül a kipuffogócsőbe. Az egyetlen kiegyenlítődugattyú az előrehajtóturbina bebocsátóvége helyett a hátrahajtóturbina megfelelő végén is elrendezhető. Ezan elrendezés esetén és ha az előrehajtóturbina képezi a hajtóturbinát, akkor a dob belsejében lévő nyomás megfelel az előrehajtóturbina reakciós lapátjaiba belépő gőz nyomásának. A köpenyen át-