55472. lajstromszámú szabadalom • Távcsöves belövőszerkezet lőfegyverek számára

Megjelent 1912. évi március hé 9-én. MAGY. fggfe* KIR. SZABADALMI ®SSIf HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 55472. szám. XIX c. OSZTÁLY. Távcsöves belövő szerkezet lőfegyverek számára. POGÁNY GÉZA M. KIR. HONVÉDSZÁZADOS ÉS RIESZ JÓZSEF M. KIR. HONVÉDFŐHADNAGY BUDAPESTEN. A bejelentés napja 1911 február hó 11-ike. A hadi puskák belövését ezidő szerint gyakorlott fegyvertisztek szabad szemmel végzik, aminek a belövés pontossága szem­pontjából számos hátránya van. Mindenek­előtt a szabad szemmel való belövés min­denkor függ a belövést végző tiszt látó-, ill. célzási képességétől úgy, hogy a külön­böző tisztek által belőtt puskák rendszerint különbözőképen hordanak. De még az egy és ugyanazon tiszttől belőtt fegyverek sem hordanak egyformán, mert a belövés a sze­met rendkívül fárasztja úgy, hogy a ké­sőbbi belövések az előbbi belövéseknél rend­szerint sokkal kevésbé pontosak. Azonkívül a belövés rendkívül hosszadalmas, mert a hibák javítása csak fokozatosan lépésről­lépésre, azaz nagy időközökben végzett több lövés találati eredményének felhasználásá­val történhet és nem ritkán a lövéscsopor­tok egész sorozatát kell leadni, míg a puska belőttnek mondható. Az utóbbi hátránnyal együtt jár, hogy a belövés rendkívül sok töltényt fogyaszt, tehát költséges. Nem alá­rendelt jelentőségű végül az ezidő szerint érvényben lévő belövési módszernél még az a körülmény, hogy az a szemet rendkí­vül megerőlteti és ennek folytán a belövő tisztek látóképességét csakhamar jelentékeny mértékben gyöngíti. Ezzel szemben a jelen találmány tárgya távcsöves belövő szerkezet, mely a belö­vésnek felsorolt hátrányait teljesen kikü­szöböli, de azonkívül még számos más előnyt is biztosít. A jelen találmány szerinti belövő Bzerkezetnél a belövés terresztrikus, aehro­matikus, szálkeresztes távcső segélyével oly­képen történik, hogy a hiba arról minden számítás nélkül egyetlen lövéscsoport talá­lati eredménye alapján közvetlenül leolvas­ható. A belövés tehát nem lépésről lépésre történik, hanem az irányvonal javítása egyet­len egy hibaigazítással eszközölhető. A be­lövéshez tehát általában csupán egyetlen egy lövéscsoportra van szükség, hogy a hibát megállapíthassuk és a műszerről le­olvashassuk, hogy a célgömböt mily mér­tékben kell emelni vagy sülyeszteni, ill. oldalt eltolni. Az irányvonalnak a leolva­sott hibának megfelelő javítása után, a puska ellenőrző lövések leadása nélkül is belőttnek deklarálható és ha az igazítás után mégis leadunk egy újabb lövéscsopor­tot, úgy az legfeljebb a fokozottabb ellen­őrzés érdekében történik. Az eddigi lépés­ről lépésre történő belövésnél a mutatkozó­hiba megállapítására objektív készülék nem lévén, annak megítélése a belövő tiszt szub­jektív becslésétől függ és így többszöri pró-

Next

/
Oldalképek
Tartalom