55422. lajstromszámú szabadalom • Aeroplán

i melyhez a (c) oldaliécek vannak erősítve; a merevítésre a (bl, b2) oszlopok és á (b3) huzalok szolgálnak; Ezen elrendezés helyett azon berendezést is használhatjuk, mely az 5. ábrának megfelelő helyzetű, de nagyobb léptékű 6. ábrában és a kisebb léptékű 7. ábrábati fölülnézetben van föltüntetve, — és mely szerint két sor (egy jobboldali és egy baloldali) (b°) feszítőrudat kapcsolunk az (a) hosszgerendákhoz, még pedig az említett 6. és 7. ábrák értelmében oly módon, hogy ezen (b°) feszítőgerendákat szükség esetén a derék mellé fektethessük úgy, hogy ekkor a (c) léc, valamint az előbbi példának megfelelő (d) harántrúd is a derék mellé fektethető ; a (b°) rudak feszítőhelyzetben való rögzítésére a beállítható (c°) villáik szolgálnak, melyek a (e) lécet fogják közre, míg a (d) harántrúd rögzítésére a (d°) retesz szolgálhat, mely a derék megfelelő részeivel működhet össze. A burok fölületének, vagyis a burokhuzatnak létesítésére — az 1., 5. és 6. ábrák és a fölülnézetet mutató 3. ábra értelmében — egy pár (e) vászonlap szolgál, melyet alkalmas formára metszünk ki és melyeket egymásra fekvő széleik mentén a (c) léceknek megfelelően egyesítünk, míg a többi széleken csak szemeket és alkalmas zsinórzatot alkalmazunk úgy, hogy a huzatot az 1. ábra értelmében könnyen húzhatjuk a derékra; a deréknak az (a) gerendák közti részei mind beljebb feküsznek, mint az (a) huzatlapok úgy, hogy a fölület lényegileg folytonos. A derék hosszgerendáinak a derék alacsony helyein való függélyes merevítésére az 1. és 5. ábra értelmében a vékony, folytonos (f) lapokat alkalmazzuk az egymás alatti (a) gerendák közé, melyek különösen a bürokbuzát áltál födött helyeken az (fl) nyílásokkal, továbbá az (a) gerendákhoz való kapcsolás céljából aü (f2) villákkal vannak ellátva. Az 1. ábra, Valamint a gép homloknézetét föltüntető 4. ábra értelmében a derék azon helyét, ahol a mótor működik, teljesen elválasztjuk a derék többi részétől és különösei! a "pilóta helyétől; e célból célszerű a gép elején oly rekeszt létesíteni, melyben a mótor foglal helyet és melynek hátsó ferde (g) fala egyrészt elválasztja a gépkamrát a pilóta ülésétől, másrészt mint emelőlap működik közre; a gépkamra alsó lapja természetesen lehetőleg bőven van nyílásokkal ellátva. A feszítés és torzítás (gauchissement) céljaira szolgáló részeket merev elemekből képezzük, pl. az 1. és 4. ábrák értelmében a (h) és (i) farudakból, aminek az az előnye, hogy fölöslegessé válnak ezáltal a szárnyak fölötti merevítő részek és az ismeretes «pylonok» és tartozékaik. Az ütközőváz létesítésére — az 1., 3., 4. ábrák értelmében — egyrészt az ismert deformálható és irányítható háromszögeket, másrészt az ütközőváz belső részeire erősített (1) szántalpakat alkalmazzuk. A gép hátsó részének alátámasztására az 1. ábra és a kisebb léptékű fölülnézetét mutató 2. ábra értelmében a (j) részeket alkalmazzuk, melyek szarvpár módjára úgy vannak a derék alsó (a) gerendáihoz erősítve, hogy fölülnézetben X-alakot képezr nek; a (j) részek külső szabad végeinek egyesítésére a (jl) lap szolgál, mimellett a (j) részekre a C-alakú (j2) rúgó révén támaszkodik a (K) irányító kormány függélyes oszlopa. A gép egyéb szerkezeti részlétei , a rajzokból tűnnek ki. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Aeroplán, jellemezve azáltal, hogy derekát négyszögletes keresztmetszetű rácsos heveder képezi, melynek alsó lapja lényegilég sík, fölső lapja pedig oly ívelésű, hogy a heveder elől lényeges magassággal bír, mely hátrafelé eleinte növekszik, azután gyorsan csökken kis magasságra, majd pedig hosszabb darabon át állandó vagy alig csökkenő magasságú, . oly célból, hogy a baladási ellenállás csökkentessék. i 2. Azl. alatti aeroplán foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy dereka két egy-; mástól oldható részből áll a szállításkor