55403. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet léghajók és röpülőgépek önműködő stabilizálására

fölületekkel a hosszstabilitás számára, a 1 hordfölület elcsavarása, vagy külön szabályozófölületek által pedig a harántstabilizálás számára. A (B) Bohnenberger-féle készüléket a repülőgép keretén a vezető helye közelében helytállóan rendezzük el úgy, hogy a léghajós könnyen ellenőrizheti annak működését. A (K) gömb az (I) gyűrűnek (a-b) tengelye körül foroghat. Az (I) gyűrű a (11) gyűrűben a (c) tengely körül (a rajz síkjára merőlegesen) szabadon foroghat. A (II) gyűrű (g) tokban a (d-e) tengely körül szabadon foroghat. A gömb forgatására az (a-b) tengelyt alkalmas (h) kapcsolási szerkezet segélyével az (r) csigával kötjük össze, melyet kézikerékről nagy áttétellel hajtunk. Ha a (K) gömb megfelelő fordulatszámot elért, a (h) tengelykapcsolást pl. az (f) rúgó segélyével önműködően kiváltjuk úgy, hogy a gömbnek (a-b) tengelye a háromszoros fölfüggesztés folytán minden irányban szabadon leng. Hogy a (g) tokban a légellenállást csökkentsük és ezáltal a golyónak forgási idejét meghosszabbítsuk, az (1) vezetékhez kapcsolódó szivattyú segélyével a (g) tokban a levegőt ritkítjuk. A gömbnek (a-b) tengelye a léghajó vízszintes helyzetére merőlegesen áll, a (c) tengely pedig vízszintesen a gép repülési irányában és végül a (d-e) tengely ugyanebben a síkban, de a (c) tengelyre merőlegesen. Ae (I-II) gyűrűknek (c) és (d, e) tengelyei és ezeknek (ml) és (m2) csapágyai áramkapcsolók gyanánt vannak kiképezve. Az (ml) kapcsoló a segédmotort szabályozza, mely a harántirányú stabilitás föntartására való kormányzószerkezetet működteti. Az (m2) kapcsoló pedig a hosszstabilitás föntartására szolgáló vezérlő szerkezetet működteti. A repülőgépnek megfelelő kibillenésénél valarfiennyi stabilizáló fölület a kormányzási helyzetbe kerül és minden zavaró erőpárt, mely a bossz-és harántirányú helyzetet megváltoztatni törekszik, hatályosan ellensúlyozzuk. Ezen berendezés folytán nem érjük el a repülőgépnek merev párhuzamos, helyzetben való | tartását, ami két pörgettyűnek elrendezése által el volna érhető, de nem kívánatos, hanem légáramlás (széllökés) folytán előidézett valamennyi hajlásváltozás a szabályozó szerkezetnek lehető gyors beállítása folytán ismét megszűnik. Az (ml) és (m2) kapcsolók a segédmotort úgy szabályozzák, hogy a kormányzás lehetősége ugyanolyan arányban nő, amily arányban a repülőgép egyensúlyi helyzetéből kibillen, azaz oly arányban, amint a zavaró erők nőnek. Ebből a föltételből rugalmas és minden időjárásnál biztos és stabil repülés következik. Ahelyett, hogy az (I) és (II) gyűrű vagy a (II) gyűrű és a (g) tok között létesítenénk árkapc3olást a (k) gömbön át, az áramkört az (I) gyűrű és a (g) tok között egyedül is zárhatjuk, amennyiben az egyik részt, pl. a (g) tokot két osztott kontaktusrendszerrel látjuk el. Maga az áramkapcsoló csúszókontaktus vagy alámerülőkontaktus gyanánt lehet kiképezve, az első mint közönséges szabályozóellenállás, az utóbbi mint folyadékellenállás vagy mint szabályozóellenállás higanyba alámerülő kontaktussal. Végül a kontaktusokat teljesen ki is küszöbölhetjük és indukciós árammal relaist működtethetünk, mely a vezérlőművet szabályozza. Ekkor az (I) ós (II) gyűrűk és a (g) tokon lévő kontaktusok helyébe mágnes és tekercs lép. Hogy a repülési idő tekintetében ne legyünk kötve a (K) gömb pörgési idejéhez, a gépre egy második Bohnenberger-féle készüléket is szerelhetünk. Ez repülés közben indítható és ennek (a, b) tengelye a (p) support által, mely indítás alatt az (I) gyűrűt rögzíti, valamint az (s) áll í tócsa varok által a még működő készülék szerint igazítható. A Bohnenberger-féle gépek aránylag kicsinyek lehetnek és súlyuk alig jön számításba. A stabilizáló berendezés többletsúlyának legnagyobb része a segédmotorra és az elektromos áramforrásra esik. Segédmotor azonban nem föltétlenül szükséges, mert a kormányzószerveket a főmótorról is működtethetjük. A Bohnenberger-