55181. lajstromszámú szabadalom • Dobmalom

hatása céljából az (e) köpenynek (i) páncéllemezei és az (f) és (g) fenekeknek (h) páncéllemezei olykép lehetnek elrendezve, hogy azoknak eltolása, illetőleg elforgatása által a közöttük lévő gyűrűs hézag szűkíthető vagy bővíthető. Az 1. ábrán oly kiviteli alak látható, melynél a szabályozás az (i) páncéllemezek eltolása által történik. A 3. ábrán föltüntetett kiviteli alaknál a a szabályozás céljából a fenekék páncéllemezeit elforgatjuk, miért is ezen páncéllemezek egyes körcikkalaku (h) részekből állanak. A 4. ábrán föltüntetett kiviteli alaknál a kiömlőnyílások szabályozása céljából a fenekek (h) páncéllemezeit toljuk el. Végül az 5. ábrán föltüntetett kiviteli alaknál szabályozás céljából az (i) köpenylemezeket forgatjuk el. A gyűrűalakú kifolyónyílásnak szabályozására, mint a 6. ábrán föltüntetett kiviteli alaknál látható, egy ugyancsak gyűrűalakú vagy több részre osztott (n) tolattyú is használható, mely kívülről úgy állítható be, hogy a kifolyónyílást többé-kevésbbé elzárja. A kifolyónyílások szabályozhatásának előnye, hogy a malom mint közönséges csőmalom is használható, melynél az őrlendő anyag folytonosan előre halad. Ezt azáltal érjük el, hogy a dobnak etetőnyílással ellátott végén a kifolyónyílásokat telejesen elzárjuk. A malom ezáltal nedvesőrlésre is alkalmassá válik és a szárazőrlésnél a malom az őrlendő anyag keménységének ós a végtermék finomságának megfelelően a legnagyobb határok között is alkalmazható. Az őrlendő anyagot továbbá a dob mindkét végén vezetgetjük be, vagy a dob egyik végén durva anyagok, másik végén pedig darát. Ily módon egy egyetemes malom van létesítve, melynek használhatósági tere az eddigi malmokénál sokkal nagyobb. A teljesítőképességnek növelését, azaz a a munkaszükségletnek csökkentését az ágyazásnak és hajtásnak jelen új módja által is elérjük, mimellett az összelrendezés rendkívül egyszerűsége által is kitűnik. Ily malmokat rendszerint fogaskerekekkel hajtottak, melyeknek karbantartása és kicserélése az üzemközben föllépő nagy rázkódtatások ós porképződés miatt nagy költséget okozott. Jelen találmány tárgyánál fogaskerekek nincsenek alkalmazva, hanem azok helyett egyszerű sima tartógörgőket használunk, melyeket transzmisszió segélyével hajtunk és melyek mozgásukat a dobra súrlódás által viszik át. Ezen ágyazás az 1. és 2. ábrán van föltüntetve. A (b) dob négy (k, k'), (1. 1') görgőkön nyugszik, melyek közül célszerűen a két utóbbi közös tengelyre van fölékelve és hajtógörgőnek szolgál. Az (1, 1') görgők célszerűen mélyebben feküsznek mint a (k, k') görgők, hogy megterhelésüket és így súrlódásukat az erőátvitel céljából növeljük. A (k, k') görgőket állandóan vagy csak időközönként, pl. az üzembehelyezésnél ugyancsak fölhasználhatjuk a hajtás céljából. Minthogy egy meghatározott kerületi erő átviteléhez szükséges nyomást csakis a dobnak súlya gyakorolja a görgőkre, oly esetekben, mikor ezen súly nem elegendő nagy, külön hajtógyűrűket alkalmazhatunk, melyeknek átmérője a dob átmérőjétől független és melyeknek átmérőjét a dob súlya szerint az erőszükségletnek megfelelően- határozzuk meg. A találmány tehát abban áll, hogy adott súlynál és kerületi erőnél az emeltyűkarnak növelése által tetszőleges forgató nyomatékot érhetünk el, mely ennélfogva a dob súlyától független. Az 1. és 2. ábrán a hajtógyűrűk (m) és (m')-gyel vannak jelölve. Súlymegtakarítás céljából a hajtógyűrűkön (o) kivágásokat alkalmazhatunk (2. ábra). A hajtógyűrűk alakja természetesen tetszésszerinti lehet. Az ágyazásnak és hajtásnak leírt szerkezete természetesen keverődoboknál, szárítódoboknál, általában bármilyen forgó doboknál is alkalmazható. A dob hajtásának jelen új módja a dob ki- és bekapcsolására szolgáló különleges szerkezeteknek alkalmazását is lehetővé teszi, mely azáltal van jellemezve, hogy a dob alkalmas áttételi elemek használatával