55181. lajstromszámú szabadalom • Dobmalom

Megjelent 1913. évi február hó 10-én. MAGY. ^ KIK. SZABADALMI ®® HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 55181. szára. X/i- OSZTÁLY. Dobmalom. GEBR. PFEIFFER CÉG GÉPGYÁR KAISERSLAUTERNBEN. A bejelentés napja 1911 március hó 11-ike. Jelen találmány célja a dobmalmoknak tökéletesítése. Elsősorban is a teljesítőképesség növekedését azáltal érjük el, hogy az őrlemény a dobból nem úgy, mint az-eddigi szerkezeteknél a dobnak egyik végén, vagy közepén, vagy pedig a dob egész hosszán végigmenő hasítékon át, hanem a dobnak minkét végén távozik. Ily módon a malomban folytonosan képződő finom liszt a dobból igen gyorsan eltávolítható. Azonkívül a némely anyagból mindjárt az első golyóütések alatt, tehát közvetlenül a beözönlőnyílás mellett keletkező finom lisztnek nagy része azonnal eltávolittatik, úgy, hogy az az őrlésnek további folyamatánál nem hat káros párnaként. Ezen eltávozó anyagot szitálás által vagy más módon finom és durva szemű részeire szétválasztjuk és a durvaszemű részeket a malomba visszavezetjük, vagy más módon tovább őröljük. A kiömlőnyílásokat a dob két végén alkalmazva, a malom a már említetteken kívül még más előnyökkel is bír. Az anyag a dob két végén sokkal inkább hajlandó kiömleni, mint a dobnak egyéb helyein, ami kísérletekkel meg lett állapítva és amit a német szabadalmi hivatal hivatalosan is igazolt. Másrészt a kiömlőnyílásokat a két végen könynyen úgy alkalmazhatjuk, hogy az örlötestekkel közvetlenül nem érintkeznek és eltömődé8 ellen meg vannak védve. Lehetővé van téve továbbá, hogy aránylag kis védett nyílásokon át nagymennyiségű anyag távozzék és az őrlemény a nyílásokon megfelel)) gyorsasággal tolyjon keresztül, ami ismét a teljesítőképességet növeli. Végül a dob köpenyének nagymértékben való gyengítését, mely az ismert szerkezeteknél a dob hosszában vezetett számos kiomlöhasíték alkalmazása következtében áll be, elkerüljük. A mellékelt rajz 1. ábráján ily dobmalmoknak egyik kiviteli alakja van hosszmetszetben föltüntetve. Az őrlendő anyag az (a) tölcséren át jut a (b) dobba és ebből a gyűrűalakú (c) és (d) kiömlőnyílásokon át távozik. Ezen kiömlőnyílásokat célszerűen ott alkalmazhatjuk, ahol az (e) köpeny és az (f), ill. (g) fenekek vagy ezen két résznek védőpáncéljai találkoznak és oly szöget képeznek, melybe az őrlőtestek gömbölyű alakjuknál fogva be nem hatolhatnak. A kiömlőnyílásoknak gyűrűs hasítékalakja van, melynek keresztmetszete megszakítatlan és szabad, hogy az őrlemény akadálytalanul és ( gyorsan eltávozhasson. A kiömlés szabályoz-