55172. lajstromszámú szabadalom • Reszelő és berendezés ennek előállítására
Megjelen 191 2. évi f ebruár hó lO-é n. MAGY. g|g> K1R. SZABADALMI Igra HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 55172. szám. XVI/d. OSZTÁLYReszelő és berendezés ennek előállítására. BÉCHÉ JEAN GYÁROS HÜGKESWAGENBEN. A bejelentés napja 1910 október hó 7-ike. Körívalakú fogakkal biró reszelők, melyeknek fogait marás által állítjuk elő, máiismeretesek. Ezen fogak nemcsak a reszelő síkjában, hanem erre merőleges síkban, habár csak igen kis mértékben is ívalakúak úgy, hogy a reszelő a középen kissé mélyített, ami a reszelő használhatóságára a legtöbb esetben káros. Másrészt körívalakú reszelőfogak intermittáló marást igényelnek. . "Jelen találmány értelmében, hogy a jelzett hátrányt megszüntessük és megszakítások nélküli marást lehetővé tegyünk, a reszelőfogakat nem körív, hanem cik'loidalakban képezzük ki, azaz a fogaknak a reszelő síkjában cikloidívalakot (célszerűen rövidített cikloid vagy trochoid alakot) adunk. A cikloidalakú reszelőgépek előállítására szolgáló berendezést az alábbiakban a mellékelt rajz alapján írtuk le részletesen. Az (f) maró egy acéltárcsából áll, melybe sugárirányban egy a reszelő fogosztásával egyenlő menetmagassággal biró spirális van bemetsztve (2., 6. és 7. ábrák). Ezen spirálmeneteket bemetszésekkel látjuk el és alámetszük, miáltal a marónak fogai keletkeznek (4. és 7. ábra). Hogy már most a marónak minden egyes foga meghatározott munkát végezzen, a fogak tengelyirányban is csavarmenetben vannak elrendezve, mely csavarmenetnek menetmagassága a reszelő fogak magasságával egyenlő. A 8. ábrán a marónak harántmetszete látható, ahol (a) a marófogak menetmagasságát sugárirányban, tehát a reszelőnek fogosztását, (b) pedig a marófogaknak tengelyirányú csavarmenetmagasságát, tehát a reszelő fogak magasságát jelöli. A 6. ábra a reszelő nézete. Ezen ábrán a tengelyirányú (b) menetmagasság nagyobb léptékben van föltüntetve. A (c, c'l, b) távolság tehát a reszelőfog magassága. A 4. ábra a marófogakat kifejtve ábrázolja ; a (c) fog a baloldalon éppen a reszelőn nyugszik ; minden következő fog a fogszámmal osztott (b) fogmagassággal mélyebben fekszik, mint az előtte lévő fog. Ha már most az utolsó (cl) fog is elhagyta a reszelőt, akkor a reszelőnek egyik foga elkészült. A 8. ábra az egyik fog vágásának kezdetét, az 5. ábra pedig végét mutatja, míg a 2. ábrán látható, hogy miként forog a maró az (i) reszelő fölött. Mikor a marónak legmélyebb (cl) foga a fog marását befejezi, a legmagasabb és azt követő fogak a reszelő következő fogának marásába kezdenek. A maróspirálisnak föltüntetett elrendezésénél tehát a maró minden egyes körülforgatásánál egy reszelőfogat állít elő.
