55085. lajstromszámú szabadalom • Érc- és kőzetzúzó malom

7. ábra a kalapács egy részletének né­metét, a 8. ábra a gépnek kibocsátó nyílásán ke-Tesztül vett keresztmetszetét és a 9. ábra a zúzódob kerülete egy részének a keresztmetszetét és azt mutatja, hogy a dob lécei annak végén mimódon vannak beállíthatóan megerősítve. Az alkalmas módon megfelelő anyagból •készült gépállvány (A) lábkerettel bir, mely a jelen kiviteli alaknál erős fagerendákból áll, mely oldalt merevített három (B) tar­tóval van felszerelve, amelyeknek felső olda­lán a forgatható (D) kalapácstengelyt tartó {C) csapágyakat hordják. A (B) tartókhoz ütköző, valamivel rövi­debb (E) segédtartók felső oldalukon (F) csapágyakat hordanak, amelyekben az egy­mással párhuzamos (G) tengelyek forognak, melyekre egymástól megfelelő távolságra karimával ellátott (H) kerekek vannak fel­ékelve. (Lásd 1., 2. ábra). A (D) és (G) tengelyekre (d) és (g) szíj­tárcsák vannak felékelve, melyek arra szol­gálnak, hogy az (I) hajtótengelyre ékelt (d"; g") szíjtárcsákról (d', g') szíjak közvetíté­sével (L. 2. ábra) előbbi tengelyeket for­gassák. Az (I). tengely forgását a rajzon fel nem tüntetett alkalmas erőforrástól nyeri. Mindenesetre meg kell azonban je­gyeznünk, hogy a leírt berendezés útján a (D) és (G) tengelyek egy irányban forgat­tatnak, azonban az erőátviteli berendezések megfelelő méretezés folytán a (D) tengely sokkal nagyobb sebességgel forgattatik, mint a (G) tengely; ennek célját a továb­biakban fogjuk leírni. A (J) zúzódob ellenkező végein elől ki­álló (h) hordkarimákkal van ellátva, melyek arra szolgálnak, hogy a karimával biró (H) kerék kerületére felfeküdjenek, (1. és 2. ábra); ügyelni kell azonban arra, hogy a (H) kerekek képezik a zúzódob egyedüli alátámasztását, melyet saját súlya és a benne kezelendő anyag tart helyén. Mint a 2. ábrából látható, a zúzódob homlokolda­lain (A) kerék párok vannak elrendezve, melyek a biztos alátámasztásul szolgálnak; •ezen kerekek karimái egyidejűleg az őrlő­dob (h) karimáinak külső élébe kapaszkod­nak és ennek következtében a zúzódob hosszirányban való eltolódását megaka­dályozzák. A zúzódob (j) homlokfalai a (K) lécek oldható megerősítésére szolgáló befelé haj­lított és haránthasítékokkal fölszerelt (j') karimákkal vannak felszerelve. A (K) lécek végei az előbbiekhez hasonló (k) hasítékok­kal birnak (9. ábra), melyek a léceknek és ezek megerősítésére szolgáló (k') csavarok­nak tetszőleges elállítását engedik meg. A gép céljához képest a lécek különböző­képen állíthatók be, a köztük lévő hézag szabályozhatása céljából. Az 5. ábrából lát­ható, hogy e lécek egy része, nevezetesen a (K)-val jelöltek szélesebbek, mint a közöt­tük lévő többi léc. Ezek a széles lécek a (j) homlokfalak (j) karimáira vannak erősítve és ezekkel együtt az őrlődob vázát képezik. A zúzódob beállításánál csak a keskenyebb (K) lécek tolatnak el a szélesebb (K7 ) lécek között. Itt megemlíthető még, hogyha a lé­cek közel egymáshoz állíttatnak be úgy, hogy közöttük csak egy keskeny átbocsátó nyílás vagy nyílás egyáltalán nem marad szabadon, akkor a keskeny végléc és a hoz­zácsatlakozó széles (K'j léc közé egy vagy több pótléc helyezhető be, úgy, hogy a zúzódob ezen fala teljesen zárt lesz. Ezen pótléc ismét eltávolítható, ba a keskeny lé­ceket egymástól nagyobb távolságra kell beállítani. A zúzódob és a karimás (H) kerekek kö­zötti súrlódás elegendő arra, hogy amint már előbb említettük, a zúzódob a (H) ke­rekeknek az egyik (G) tengelyre való be­hatása alatt forgattassék; a (j) homlokfalak egy a (D) tengelyt körülvevő elegendő nagy nyílással birnak arra, hogy a zúzódob a (H) kerekekkel való kapcsolatában emelkedhes­sen vagy sülyedhessen és azokkal való szo­ros érintkezését folytonosan megtartsa. A zúzódob belsejében a (D) tengelyre nagyszámú kalapács vagy verőtag van el­rendezve, melyek a tengelyt körülvevő (M) csavarokkal összeerősített két részből álló (L) kapcsok vagy bilincsek közvetítésével vannak a (D) tengelyre erősítve. Az (L)

Next

/
Oldalképek
Tartalom