55085. lajstromszámú szabadalom • Érc- és kőzetzúzó malom

-4 — 3 — kapocs mindkét fele úgy van kiképezve, hogyha az (M) csavar által egymáshoz vannak is kötve, nem érintkeznek egymással, hanem végeik között egy lánc utolsó szemének, vagy más hasonló hajlékony (0) -összekötőtagnak felvételére szolgáló szabad (N) hézag marad (6. ábra), úgy, hogy az illető kalapács számára az (M) csavar képezi a közvetlen összekötő tagot; ennél a berendezésnél a csavarorsó sima részébe kapaszkodó láncszem vagy hasonló szabadon mozoghat azon. Mindenik lánc legkülsőbb szemére egy négyszögkeresztmetszetü (P) acélkalapács úgy van felkapcsolva, hogy a kalapácsok működtetésénél azoknak egyik •éles szegélye mindenkor előre mutat (5. ábra) akkor is, ha a tengelyt ellenkező értelemben forgatjuk. Ezen kapcsolatnál említhető meg, hogy a kalapácsok szabad végei a gép üzeme alatt mindinkább lekopnak, úgy hogy idővel megrövidülnek és nem érnek oly közel a dob belső falához, mint kezdetben; egy további láncszem egyszerű befűzése által azonban az illető kalapács kopása kiegyenlíthető. A 6. ábrából világosan látható, hogy minden bilincsre két ilyen hajlékonyan ágyazott kalapács van megerősítve ; az egymásután következő kalapácspárok elrendezése szempontjából lényeges tulajdonság, hogy egymáshoz képest kissé előreforgatott helyzetet foglalnak el, • úgy, hogy a kalapácsok csavarvonal mentén vannak a tengelyen elrendezve. Ez az elrendezés lehetővé teszi, hogy a tengely forgatásakor a kalapácsok a továbbítócsigához hasonlóan a kezelendő anyagnak a gép bebocsátónyílásától a kibocsátó nyílás felé haladó mozgást adnak. A kalapácsok a (D) •tengely forgatásánál fellépő centrifugálerő következtében természetesen kifelé igyekeznek és így a munkahelyzetben a legkülső -állásukban vezettetnek. A (Q) bebocsátótölcsér a zúzódab csatlakozó végén lévő (c) nyíláshoz vezet és (q'j támasszal van a (B) csapágyhoz szilárdan erősítve. (4. ábra). A zuzódob kibocsátó végén az őrlődobbal együttforgó kifelé bővülő (R) karima «van .megerősítve. Ez a karima a (J) őrlődobból kilépő anyag kivezetésére/ferde vezetőfelületül szolgál és egy helytálló ferde (S) szitához vezet, ahonnan az anyag további feldolgozás céljából egy alkalmas gépbe vagy bármely más tetszőleges helyre vezethető. A zúzódob (T) kibocsátónyílása valamivel nagyobb átmérővel bír, mint a (q) bebocsátónyílás, mint az a 4. ábrából látható, úgy, hogy az anyag törekedni fog a zúzódobon a bebocsátó nyílástól a kivezető nyílásig ferde irányban, körülbelül a pontozott (t) vonal mentén áthaladni; az anyagnak ez a ferde iránya támogatja a kalapácsokat vagy verőket az anyag továbbítására irányuló hatásukban. A (T) kibocsátónyílás (V) ajtóval vagy elzárólemezzel bír, mely a (B) állványrész csatlakozó függőleges oldaláról belülről kifelé álló (u) támasz által tartatik helyén és amely megakadályozza azt, hogy az általa körülvett (D) tengellyel együtt forogjon. Az (U) lemez vízszintes irányban meg van osztva, úgy, hogy (V)-ben csuklópántszerűen megerősített (V) csapófödél képződik, mely a (B) állványzaton (w) kengyellel felerősített (W) rugóval működtetett készülék által rendesen zárvatartatik. Nyilvánvaló, hogy ezen készüléknek egy anyacsavar révén történő beállítása által a (V) csapófödél a zuzódob belsejében uralkodó erősebb vagy gyengébb nyomás hatása alatt nyílik vagy záródik. A 3. ábrán látható (X) terelőlemezek arra vannak hivatva, hogy a zúzódob felső részéből kilépő anyag az állványzat fenekénél vagy lábánál elhelyezett tartályba vezettessék le. A gép működés módja a következő: A (g") és (d") szíjtárcsák a (g') .és (d') szíjak révén közvetítik a (g) és (d) szijtárcsák hajtását, melyek ennnek folytán a (IX) kalapácstengelynek és a karimával biró (H) kerékpárok egyik (G) tengelyének forgatását eszközlik. A (H) kerékpárokon fölfekvő zúzódob ezáltal megfelelően forgásba jut, mimellett törekedni fog a (Q') tölcsér által beléjuttatott anyagot lassan fölfelé vinni. A (D) tengelyre hajlékonyan felerősített