54981. lajstromszámú szabadalom • Kemence gyártási maradékoknak faszénmasszává való elégetésére

•osztva. A fölső (A) kamra képezi az elégető kamrát. Ezen kamrába áramlik a levegő és itt a maradékokban lévő illó alkatrészek meggyuladnak. Az első kamra alatt fekvő második (B) kamVa elrendezése folytán nagy mértékben van a fölső légáram hatásának kitéve és az illó alkatrészeiktől mentesitett maradékok itt szenesednek el teljesen és változnak át faszénné. A harmadik, vagyis legalsó (C) kamrában a faszén lehűtését és kirakását eszközlő eszközöket rendezzük el. Már ezen ismertetésből látható, hogy a háromszoros önműködő hatás mily módon megy végbe. Az éghető anyagokat (gyártási maradékokat) az (1) tölcsér teljes hosszán adagoljuk; a tölcsér több részre van fölosztva és rajta hossztengelye irányában a (2) tengely halad át, melyet valamely hajtómű alkalmas áttétel segélyével egyenletes forgó mozgásba hoz. Ezen közös tengelyen mindegyik rekeszben ellentétes irányú csavarmenetekkel biró (3, 3', 3", 4, 4', 4") szállitócsavarokat rendezünk el úgy, hogy az anyag szétosztatik és az (5, 5', 5") adagolóaknák fölé vezettetik, melyek a jobboldalon a (6, 6', 6") válaszfalakkal vannak ellátva. Ezen adagolóaknákban függélyes (7, 7', 1") csavarok forognak, melyek a (8, 9, 8', 9', 8", 9") kerekek közvetítésével a transzmisszió által hajtatnak. E csavarok egyenletesen juttatják az anyagot a kemence boltozatára és a szabálytalan leesést meggátolják. Ezen berendezés az anyagnak jó szétosztását és a kemence tetején lévő adagolónyílásokig való vezetését biztosítja. A föltüntetett foganatosítási alaknál három nyílást alkalmazunk, azonban a kemence kiképzése szerint tetszőleges számú nyílást rendezhetünk el. Az ily módon a kemence tetejéhez vezetett anyagnak egyenletes eséssel kell a kemence fenekére jutni. Ezen célból az (A) kamrának két egymás fölött elrendezett két-két hosszúkás lemezből álló (10, 11) feneke van, melyek egymással tompaszöget zárnak be. A (10) lemezek az általuk alkotott szög csúcsánál záródnak. A tompaszög lefelé néz. Az egymással szemben fekvő szárak nem érnek a kemence faláig, hanem szabad (12, 12') űr marad, hogy a tetőalakú lemez csúcsára esett anyag áthaladhasson; az anyag mindkét oldal felé a (10, 10) síkokon, ezek ferdeségének megfelelő sebességgel esik le. A kemence falaira erősített (11, 11) lemezek nem érnek az általuk képezett szög (13) csúcsánál egymáshoz és úgy vannak elrendezve, hogy a tompaszög fölfelé néz. A (12, 12') hézagokon áthaladó anyag a lejtős (11, 11) síkokon, ezek ferdeségének megfelelő sebességgel csúszik le és a középső (13) csatornába kerül, melyből az anyag a második (B) kamrába esik. A (11) lemezeket pl. a (14) oszlopok támasztják alá. Az (A) kamra fölső részébén a kemence hátsó oldalán reudezzük el a (15) légnyílásokat, melyek keresztmetszete a rajzon föl nem tüntetett szabályozó berendezés segélyével változtatható. Ezen nyílásokon át áramlik a léghuzam által előidézett légáram a kemencébe. A (10) és (11) lemezek fei'deségének, valamint a (15) nyílások keresztmetszetének szabályozása által a maradékok leesését úgy szabályozhatjuk, hogy az illó anyagok föltétlenül tökéletesen égettetnek el. A második (B) kamrát fölül a (11) lemezek és alul a félköralakú (16) boltozat határolják, melynek domború oldala fölfelé néz. Ezen kamrában a megfelelő időn át a boltozaton maradó anyagok túlerős légáram behatásának mellőzése mellett a faszénné való átalukulást befejezik. A boltozat szélei és a kemence szélei között (17) nyílások vannak elrendezve, melyeken át a faszén a (16) boltozatokon lecsúszva, a harmadik (C) kamrába jut. Itt a faszenet vízzel vagy hideg levegővel való hűtésnek vetjük alá, mimellett a hűtőhatás (18) akadályok által, melyek a faszénnek túlgyors leesését meggátolják, előmozdíthatjuk. Ezen utölsó önműködően szabályozott esés után a faszén a végnélküli (19) szállítóberendezésre kerül, mely a ke-