54672. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés egy- vagy többfázisú váltakozó áramú mótorok üzemben tartására

melynél a segédgép két egymással párhuzamosan kapcsolt gépre van osztva. Az áttevési viszony itt is az előbb leírthoz hasonló berendezés, vagy a kommutátoros és csúszógyűrűs gépen alkalmazott kapcsolóberendezés segélyével lehet beállítani. A gépek szerkezete azonban olyan is lehet, hogy az áttevési viszony öuműködően simuljon hozzá a mindeökok- terheléshez. A í. ábra hasonló elrendezést mutat, melynél a segédgép két láncolatosan kapcsolt gépre van osztva, mikor a csúszógyűrűs, illetve kommutátoros gép álló-, illetve forgótekercselései különböző módon, pld. láncolatosan vagy párhuzamosan lehetnek egymással kapcsolva. Az 5. ábra oly elrendezést tüntet föl, melynél a kommutátor fegyverzete a csúszógyűrűs géppel egy géppé van egyesítve, kommutátorkeféi pedig az itt igen kevés menetből képezhető állótekercseléssel pld. láncolatosan kapcsolhatók. Ekkor úgy a kommutátoros, mint (ahogy azt megrajzoltuk) a csúszógyűrűs oldalon kapcsolható be a szabályozó transzformátor. A 6. ábra az ellenkező elrendezést mutatja, melynél a transzformátor a mótor szekundértekercselésének kommutátoros oldalán van bekapcsolva. Ezek a kapcsolási elrendezések igen sokféleképen foganatosíthatók, így pld. a segédgépeket több egyfázisú gép helyettesítheti, melyekre mindre az a jellemző, hogy a csúszúgyúrűs segédgép a munkamótor szekundértekercselése és a hálózat között van bekapcsolva. A segédgép mindenkori fordulatszámát tehát a munkamótor fordulatszáma szabja meg, még pedig a forgásiránynak megfelelően, vagy a munkamótor szekundértekercselésében és a hálózatban folyó áramok periódusszáma összegének vagy különbségének megfelelően és ezért a munkamótor fordulatszámával teljesen szinkron módon változik. A kommutátoros fegyverzet tehát itt mint periódustranszformátor szerepel és a munkagép szekundér áramköréből vett áram periódusszámát alakítja át a hálózati áram periódusai számának megfelelően, vagy viszont, a csúszógyűrűs gép szerepe pedig az, hogy a kétféle periódusszámnak megfelelő szinkron járást biztosítsa. A szóban lévő kapcsolási elrendezés az ismert, segédgépekkel dolgozó szabályozó kapcsolódási elrendezésekkel szemben még azt az új műszaki hatást is biztosítja, hogy itt a gépeknek egymással kaszkádszerűen, induktív módon kapcsolt áramkörei nemcsak az első tagnál vannak a hálózattal kapcsolva, hanem kétoldalúan, vagyis első és utolsó tagjukon is össze vannak a hálózattal kötve. Az ismert hasonló szabályozó kapcsolási elrendezéseknél, nevezetesen úgy a bevezetőleg jelzetteknél, hol a munkamótor közönséges, röviden zárt fegyverzettel biró a szinkrón mótor gyanánt dolgozik, mint azoknál az ismert kapcsolási elrendezéseknél, melyeknél a szabályozást az végzi, hogy a munkamótor szekundér áramkörébe egy más munkát végző tengelyre ékelt segédmotor van bekapcsolva, az egyes gépeknek kaszkádszerűen, induktív módon kapcsolt áramkörei ép úgy, mint a közönséges kaszkádkapcsolásnál csakis első tagjuk útján vannak a hálózattal kapcsolva. Ezért ezeknél a gépeknél is föllépnek a közönséges kaszkádkapcsolás összes hátrányai, melyek az utolsó tag nagyobb szóródásában, nagyobb fáziseltolódásában és a főmotor túlterhelhetőségének nagymérvű csökkenésében nyilvánulnak. A szóban lévő kapcsolási elrendezésnél azonban a gépeknek egymásután, induktív módon kapcsolt áramkörei kétoldalúan, az első és utolsó tagnál kapcsolva vannak a hálózattal. Ezért ezek akként viselkednek, mint oly lánc szemei, mely úgy a kezdő, mint a végző tagon a hálózathoz vannak kapcsolva, minek következtében a szóródás káros hatása megszűnik, a főmótort pedig nagyobb mértékben lehet túlterhelni, mintha az közönséges a szinkron mótor gyanánt szerepel. A kapcsolási elrendezés tehát mechanikus közbeeső tag nélkül, a főmotor szekundér tekercseléséről közvetlenül a hálózatra dolgozik vissza.