54548. lajstromszámú szabadalom • Berendezés bélyegek, cimkék és effélék fölragasztására

2 — fogantyúval vagy gombbal van ellátva. A (B4) és (B5) rugók a nyomókölyüt rendes, vagyis fölemelt helyzetében tartani törekszenek. A tulajdonképpeni (B) nyomókölyü gumiból vagy más rugalmas anyagból készült ütközőből áll, melynek alsó fölülete kevéssé homorú; a (B6) nyílás alkalmazása pedig az ütköző hajlékonyságát növeli. A tokhoz a (C) bélyegszalagvezeték csatlakozik, melyen a szállítókocsi szabadon csúszhat. A (D) szállítókocsi vagy szán forgatható és rúgóhatás alatt álló (Dl) szállítókarral van ellátva, melynek mellső végéről ferdén metszett (D2) fogak nyúlnak lefelé; a (D2) fogak működés közben a bélyegszalag lyukasztásaiba kapaszkodnak. Az (A) tok fölső részén alkalmazott (A2) csapon a hajlékony, rúgóhatás alatt álló (E) kar vagy lengő emelő van ágyazva, melynek alsó végén alkalmazott villás vagy hasított (El) darabja a (D3) csappal kapcsolódik, melyen a (Dl) szállítókar forgatható. Az (E) kart az 1. ábrán látható, kifelé hajlott helyzetében az (E3) lemezrúgó törekszik tartani. Az (E) kar fölső végéhez közel, alkalmas helyzetben az (E2) bütyök forgatható, melyet működő helyzetében az (E4) rúgó tart. A (B2) nyomórúdon a vízszintes (B7) kar van alkalmazva, mely az (A) tok hasítékán át kinyúlik és melynek vége a (B8) görgővel van ellátva; a (B8) görgő az (E2) bütyökkel a később leirandó módon működik együtt. Az (E) karnak az (E2) bütyökkel ellenkező oldalán az (E5) ütköző van megerősítve, mellyel a (B2) rúddal összekötött (B12) görgő oly módon működik együtt, hogy a (B) szállítókocsinak előretolt helyzetben való fönnakadását megakadályozza. Amint ugyanis a (B12) görgő az (E5) ütközőbe ütközik, a (D) szállítókocsi rendes helyzetébe azonnal visszatérni törekszik úgy saját rúgójának hatása alatt, mint a (B12) görgőnek az (E5) ütközőbe való ütközése folytán. Az (E5) ütköző természetesen úgy van elrendezve, hogy működését azonnal megkezdje, amint a (B8) görgő az (E2) bütyköt elhagyta. Az ütköző nem mindig működik, hanem csak biztosító berendezés gyanánt van alkalmazva, mely megakadályozza, hogy a (D) kocsi visszatérését külső befolyás késleltesse. Az (A) tokra erősített (F) tartóra a levehető (FI) bélyegorsó van ráhelyezve, melyről az (F2) bélyegzzalag az (F3) és (F4) vezetékgörgők között a (C) szalagvezetékhez van vezetve. Az (F4) vezetékgörgő előnyösen a forgatható (F5) karon van alkalmazva és az (F6) rúgó által az (F3) görgőhöz szorítva. A gép talpán a (G) víztartály van elrendezve. E víztartály állítóberendezéssel van ellátva, mely áll a (Gl) csavarból és a tartály nyúlványában kiképezett (G2) hasítékból úgy, hogy a víztartály helyzete bizonyos határok között változtatható. A tartályban a (G3) bél van alkalmazva, mely a tartálynak a bélyegfölragasztó berendezés felé fordított oldalán alkolmazott hasítékon van átvezetve ; a hasíték oly szorosan fogja körül a belet, hogy a hasítékon a víz ki ne szivároghasson. Az (A) tok két oldalán a (G4) csapok körül forgathatóan a (G5) szögemelők vannak elrendezve, melyeknek alsó végeivel a (G6) kocsi van csuklósan összekötve. A (G6) kocsi két (G7, G8) oldalrészből áll, melyeket a (G5) szögemelők alsó végein áthatoló (G9) orsó köt össze. A (G5) szögemelők fölső végeit a (Gll) rúd köti össze, mely a nyomókölyün alkalmazott (B13) horogba kapaszkodik. Ha a nyomókölyü lefelé mozog, a (G5) szögemelők (G4) csapjaik körül elforognak és ennek folytán a (G6) kocsit a nyomókölyü alá mozgatják. E berendezés, amint a rajzon látható, úgy képezendő ki, hogy a (G6) kocsi a nyomókölyü jobb oldalára érjen (1. ábra) és vele ne érintkezzék, mielőtt a (B) kölyü eléggé lenyomódnék. A (G9) orsón szabadon lengő (G6) kocsi egyik (G8) oldalrésze horogalakú meghoszszabbítással van ellátva, mely a kocsinak a rajzon föltüntetett helyzeténél az (I) pecekbe kapaszkodik és ezáltal megakadályozza, hogy a kocsi szélső helyzetén túl mozogjon. Az (II) pecek arra való, hogy a kocsi jobbra haladásánál a (G13) fölülettel együtt működve a (G12) párnát a(G10) rúgóhatása ellen fölemelje. A (G7) oldalrészen a (G14)