54480. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék érceknek, fémmaradékoknak és hasonlóknak kivonására

ten fekvő (g) csövek szolgálnak. Ezen gázhozzávezetés azonban, mint később le van írva, a (b) aknákon át is történhet. A 2. ábrán föltüntetett kiviteli alaknál az alapfölületet az (i) hosszfalakon vagy pilléreken nyugvó (h) boltozatok képezik. A tömítésre cement, vagy aszfaltburkolat, vagy pedig saválló és átbatlan szigetelő réteg szolgálhat. Ha a falazásra vízátnerabocsátó anyagot használunk, természetesen újból gondoskodnunk kell arról, hogy a lúgok vízáthatlan hézagokon át a falak fölé elvezettessenek. A lúgoknak elvezetése •ekkor ismét vagy (k) falkiugrások útján, melyek mint a 2. ábrán a középső pilléren látható, közvetlenül az (1) szigetelő réteg , .alatt feküsznek, vagy pedig valamely más helyen a falazatban alkalmazott (m) szigetelő rétegek által (2. ábra jobbról) történik, melyek kétoldalt kiállanak és melyek éppúgy mint az előbbi kiviteli alaknál a lecsöpögő lúgot (e) csatornákba vezetik. Ily •boltozatoknál az alapfölületnek egyes menőkre való osztása magától adódik. A 2. ábrán a baloldali boltozaton példaképpen oly berendezés van föltüntetve, mellyel a maradékok az aknán át eltávolíthatók. A boltozatban egy megfelelően kiképezett (n) kibocsátónyílás van alkalmazva, melyet alul alkalmas módon az (o) fenék zár el vízáthatlanul. Ha a maradékodat el akarjuk távolítani, akkor az (o) födelet kinyitjuk, mire az anyag az (n) nyíláson át a (b) aknába tolt szállítókocsikba vagy hasonlókba hull. A gázoknak hozzávezetése a 2. ábrán jobboldalt föltüntetett módon történhet. A <h) boltozaton a (p) toldat van alkalmazva, -melyhez a gázvezeték csatlakozik. A (p) toldat a boltozat fölé nyúlik és célszerűen .a (q) födéllel van lefödve, mely a lúgnak és nyersanyagnak a toldatba való behatolását megakadályozza. Ezen készülék úgy is szerkeszthető, hogy alulról az (n) nyílásba behelyezhető. Megemlítendő még, hogy az (a) alapföl ü-let egy vagy több oldal fölé lejthet, hogy -ezáltal a lúgnak lefolyását megkönnyítsük és hogy a talajviszonyokhoz alkalmazkodhasson. A gázoknak szükséges nyomását ventilátorral vagy hasonlóval állítjuk elő. Mint már említve volt, jelen eljárással mindenféle ércek és kohótermékek, valamint fémmaradékok és szintúgy mindolyan anyagok is kezelhetők, melyeknél savak és sók hatása alatt gázok hozzájárulásával vagy anélkül lúgokban oldható vegyületek képződnek. (Például aluminiumszulfát pyrit. és agyagföld tartalmú anyagokból, vagy kénhydrogén kalciumszulfátból és szénsavból). A vegyi oldó és bontószerek úgy választhatók, hogy vagy egyszerre, valamennyi kivonandó alkatrészt nyerjük, mint pl. rézércnél, konyhasólúg alkalmazása esetén az aranyat, ezüstöt, nikkelt és így tovább kloridok alakjában, vagy pedig, hogy az alkatrészeknek csak egynéhányát extraháljuk, mint például ugyancsak rézércnél a szulfátokat, mikor is az arany változatlanul viszszamarad és egy későbbi eljárással mint klorid vagy cyanid nyerhető. Alkalmazhatunk oly vegyi hatást is, mely később nyerendő anyagnak kivonásához tartozik pl. klórezüstképződés. Az oldófolyadék ekfeer azonban úgy van választva, pl. csekély konyhasó hozzáadás, hogy ezen később nyerendő anyagok legnagyobbrészt visszamaradnak és csakis a többi sónak kimosása után új oldószerrel pl. thioszulfáttal extraháltatnak. A két eljárás harántvonalát egyáltalán nem lehet élesen megszabni, mivel egyrészt nem dolgozunk vegyileg tiszta anyagokkal, másrészt pedig az alkalmazott lúgokban a meg nem támadott fémek és vegyületek is bizonyos mértékben oldódnak. Az alábbiakban a vegyi folyamatok jellemzésére egynéhány egyenlet van megadva. Megjegyzendő azonban, hogy sokféle folyamatnál végbemenő végtelen sok vegyi reakció közül csak igen kevés és pedig nagyobbrészt csak a végtermékre szólók vannak megadva.