54480. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék érceknek, fémmaradékoknak és hasonlóknak kivonására

mészetes azonban, hogy a találmány nem szorítkozik pusztán ezen kiviteli alakokra. A berendezés létesítésénél csak az szükséges, hogy mindenkor az alátétfölölet alá férhessünk, egyrészt, hogy a gázok hozzávezethetők legyenek, másrészt pedig, hogy a vegyi folyamatokat az anyagban megfigyelhessük. Az extrahálandó anyagokat már most megfelelő folyadékkal benedvesítjük, ami azonban csak úgy történik, hogy az anyag bizonyos mértékben átnedvesedik, azaz, hogy a folyadék minden anyagrészecskét befed. A folyadékot egy vagy több elosztón át a kezelendő rakásra visszük, ami vagy állandóan vagy pedig időszakosan történhet. Lúgfolyadéknak bármilyen organikus, vagy anorganikusav és azoknak sói használhatók. Nem okvetlenül szükséges, hogy az alkalmazott savak és sók oxygént adjanak le, de adott körülmények között ilyenek is hozzáadagolhatók. Hogy a lúgfolyadék a nyersanyagba minél jobban behatoljon, a nyersanyagok a folyadék fölöntése előtt szárithatók és fölhevíthetők. Ha azután a lúgot, mely ugyancsak előmelegíthető, a nyersanyaghoz viszszük és erre fölöntjük, akkor a lúgoknak koncentrálódása mellett egyúttal a folyadék a nyersanyagoknak hézagaiba mélyen behatol. Ezen eljárás különösen akkor alkalmas, ha a nyersanyagok nagyon nedvesek, vagy csak nagyon híg lúgok állanak rendelkezésünkre. Az ilyképpen előkészített és fölhalmozott nyersanyagokba már most nyomás alatt gázokat vezetünk be. A gázokat és azoknak bevezetési módját az extrakció céljának és a nyersanyagoknak megfelelően választjuk. /Gázoknak levegő, oxygén, kénes sav, klór, sósav gázok, szénsav, ammoniak és kéniydrogén használható, mely gázokat hideg vagy meleg állapotban fúvatják be. Az alapfölületen összegyülemlő lúgokat •csatornákkal vagy más alkalmas módon vezetjük el. Célszerű, ha az alapfölületet mezőkre osztjuk és a fölületnek oly hajlást adunk, hogy a lúgok minden egyes mezőről külön eltávolíthatók, miáltal minden egyes mezőben a rajta fekvő anyagban végbemenő vegyi folyamatokat megítélhetjük. Az egyes csatornáknak kifolyó nyílásait egymással tetszés szerinti módon összeköthetjük és a nyert lúgokat vagy azonnal földolgozhatjuk, vagy pedig ismét a rakásra fölönthetjük úgy, hogy például az (1, 3) mezőről lefolyó lúg a (4, 6) mezőn fekvő anyagra és így tovább fölönthető. A csatornák helyett kiürítő kanálisok is alkalmazhatók oly célból, hogy a folyadékot a mezőkből a boltozatok fölé elvezethessük, miáltal az egyes mezők a lúgnak elkülönített elvezetése céljából kisebbre választhatók, mivel az egész mező egy csatorna helyett többel látható el, amennyiben egy mezőn nemcsak egy, hanem több kifolyónyílás lehet. Az 1. ábrán föltüntetett kiviteli alaknál a a vízáthatatlan (a) alapfölület közvetlenül a földre van betonból, aszfaltból vagy más megfelelő anyagból ráépítve. Természetes, hogy ezen fölület fából, fémből, kőlemezekből, stb.-ből is készülhet, amennyiben az anyag megválasztásánál csak arra kell figyelemmel lennünk, hogy a lúg a fölületet meg ne támadja. Az (a) fölület alatt 111. mellett (b) aknák vannak, melyek mint már említve volt, a gázok hozzávezetésére, a vegyi folyamatoknak megvizsgálására és a lúgnak elvezetésére, valamint esetleg a kezelés után a maradékoknak eltávolítására is szolgálnak. Ezen aknáknak természetesen ugyancsak vízáthatlan tetővel kell birniok és ezen tetőnek úgy kell az (a) fölülethez csatlakoznia, hogy a lúg közöttük át ne hatolhasson. A föltüntetett kiviteli alaknál az 1. ábrán a baloldalon az (a) fölület alatt a gzigetelő (c) réteg van alkalmazva, mely a (b) aknának (d) falán áthatol és még egy darabra az aknába benyúlik úgy, hogy a lecsöpögő lúg az (e) vályúban fölfogható. Az 1. ábrának jobboldalán föltüntetett kivitelnél maga az (a) fölület nyúlik a (d) falon túl a (b) aknába és itt az (f) szélt alkotja, amelyen az aláfolyó lúg az (e) vályúba lecsöpög. Az 1. ábrán föltüntetett kiviteli alaknál a gázok hozzávezetésére az (a) alapfölüle-