54480. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék érceknek, fémmaradékoknak és hasonlóknak kivonására

elvezetendő lúgok teljesen elmaradnak. A füstgázok miatt sok a panasz, mivel azok úgy az emberekre, mint a növényzetre is káros befolyással vannak. Az eltávozó lúgok legnagyobbrészt értéktelenek, azonban, hogy folyókba elvezethetők legyenek igen;

költséges vegyi kezelést igényelnek, így például a vasnak és mésznek kicsapatását. Mindannak dacára azonban még mindig az állatokra ártalmas anyagok visszamaradnak. Jelen találmány tárgya ércek és más kohótermékek extrahálására, valajnint mindenféle más oly testek kezelésére szolgáló eljárás, melyeknél savak és sóknak a hatása alatt gázoknak együttes hatásával vagy anélkül lúgokban oldható vegyületek képződnek. Az eljárás lényege abban áll, hogy a kezelendő anyagot, mely rakásokban fekszik, lúgokkal megnedvesítjük és az anyagba nyomás alatt gázáramot vezetünk be, mely a nyers anyagokat szétbontja. A lefolyó lúgok többször használtatnak s csak azután dolgozzuk föl azokat. Az eljárás keresztülvitelére szükséges készülékek igen egyszerűek lehetnek. Minthogy a nyersanyagokat nem kell a lúggal teljesen befödnünk, oldalfalak csak annyiban válnak szükségessé, ha a nyersanyagoknak csúszamlását meg kell akadályoznunk. Az alapfölületek, melyekre a nyersanyagokat rakásban fölhalmozzuk, úgy vannak kiképezve, hogy egyrészt a megfelelő gázoknak hozzávezetése lehetővé válik, másrészt pedig a nyert lúgfolyadék könnyen eltávolítható. Külön kiemelendő, hogy a készülékeknek változtatása azaz cserélése nem szükséges. Ennek következtében az egyes készülékekben egyszerre igen nagy tömegű nyersanyag dolgozható föl. Ezáltal nemcsak térben,hanem szállítási eszközökben és időben is sokat nyerünk, mely előnyök az eddigi szokásos eljárásokkal szemben, melyekhez aránylag kis készülékek használtattak, igen lényegesek. Sok esetben célszerű, ha a nyersanyagokat a gázokkal stb.-vel való kezelés előtt szárítjuk és fölmelegítjük, hogy ezáltal a lúgok nyersanyagokkal könnyen vegyüljenek, azaz utóbbiakba higítatlanul behatolhassanak. Az eljárásnak folyamatánál később a fölhevítés a levegő befuvatásánál az oxygén fölvétel következtében önmagától következik be, végül pedig a lúghozzávezetés megszüntetése után a melegfejlődést a rakásban megfelelően növelhetjük, hogy az átalakulást siettessük. A fölhevítés által a vízelpárolgás következtében a lúg töményebbé válik, egyidejűleg azonban vas is kicsapódik és sav kiválik. A csatolt rajzon a jelen eljárás keresztülvitelére alkalmas két készülék van harántmetszetben vázlatosan példaképpen föltüntetve. A kezelendő anyagot egy tetszőleges módon előállított vízáthatlan fölületen nagy rakásban halmozzuk föl. Minél nagyobb a fölület és minél meredekebbre vehető az anyagrakásnak hajlásszöge, annál nagyobb a négyzetméter alapfölületre fölhalmozott nyersanyagnak tonnaszáma. A vázlatos 3. ábrából a fölhalmozott rakásnak térbeli változása látható. Az (1, 2, 3, 4) rakásrésznek elkészítése után az extraktiót azonnal megkezdhetjük s azután a (3, 4) oldalon folytonosan új anyagot öntünk föl. Az (1, 2, 3, 4) részből lefolyó fémtelenített lúg később az újonnan fölhalmozott (3, 4, 5, 6) rakásra önthető föl úgy, hogy a ki nem csapott fém a rakás utánatöltésének irányában tovább halad. Ha az (1, 2, 3, 4) részben a vegyi átalakulások befejeződtek, akkor mosóvizet öntünk föl, melyet azután a (3, 4, 5, 6) részre viszünk át, mimellett azonban időközben az (ö, 6) oldal mellett új rakást építünk föl, melyre az előbbi rakásból nyert lúgot öntjük föl. Míg a rakás a nyersanyag fölöntésének irányában állandóan nő, az (1, 2, 4, 7) részből annyi kimosott ércet távolíthatunk el, mint amenynyit a rakásnak hajlásszöge megenged. Ezekből látható, hogy elegendő nagy alapfölületnél állandó anyagfölhalmozás, kilúgozás, kimosás és a földolgozott érceknek eltávolítása ugyanazon alapfölületen válik lehetővé. Az alapfölületnek kiképzése tetszésszerinti lehet. Az alábbiakban a rajzon is föltüntetett kiviteli alakok vannak leírva, ter-