54318. lajstromszámú szabadalom • Készülék folyadékok tisztítására

Megjelent 1911. évi november hó 29-^n./^­MAGY. SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 54318. szám. V/e/2. OSZTÁLY. \ Készülék folyadékok tisztítására. HÜLSMEYER CHRISTIAN MÉRNÖK DÜSSELDORFBAN. A bejelentés napja 1909 november hó 29-ike. A természetes vizeknek, talajvizeknek, a vegyi oldatokból visszamaradó termékek­nek, lúgoknak stb. ipari fölhasználása ren­desen szükségessé teszi, hogy ezeket elő­zetesen, vagy később a földolgozás után tisztításnak vessük alá. Az ezideig alkalmazott eljárások rende­sen azon alapszanak, hogy az oldatban lévő anyagok eltávolítása céljából reakciószer gyanánt különféle vegyiszereket adnak a folyadékhoz, vagy pedig szűrésnek vetik azt alá. Ezen eljárásoknak azonban az a hát­ránya, hogy a tisztítandó folyadékot az alkatrészeknek megállapítása céljából vegy­elemezni kell, mert csak így adhatjuk hozzá a megfelelő reakciószert. Mivel azon­ban a víz, illetve a foTyadék összetétele folyton változik, a vegyelemzést is megsza­kítás nélkül folytatni kell, mert különben nincs biztos támpontunk a reakciószer mennyiségének megállapítására. Ha viszont szűrőket használunk, akkor ezek bizonyos időközökben eldugúlnak úgy, hogy ismét tisztítani kell őket. A tisztítás megejtése pedig csak az üzem megszakítása mellett lehetséges. Ugy is megpróbálták a vizet részbert tisztítani, hogy azt keverték a gőzgépek fáradt gőzével, vagy pedig a vizet alkal­mas készülékek segélyével a kazán gőz­terén folytatták keresztül. Ezek a kísér­letek azonban eredménytelenek voltak, mert a kísérletezők nem számoltak avval a kö­rülménnyel, hogy a vizet nem lehet csak úgy egyszerűen a gőzbe beszívatni. Ennél a kísérletnél ugyanis olyan jelenségek lépnek föl, melyek a vezetőcsőnél és a be­iktatott szelepeknél rövid idő alatt alak­változásokat vonnak maguk után. A folya­dékot pl. a víz, természettől fogva is, de a tápszivattyú működése folytán is annyira telítve van levegővel, hogy a fölmelegedés pillanatában jelentékeny térfogatnövekedés áll be. Ez a körülmény aztán azt eredmé­nyezi, hogy az illető csővezeték kopogni kezd és a gőzteret körülvevő kazánkö­penyben rázkódások lépnek föl. Az ezen eljárás szerint dolgozók fáradt gőzzel való előmelegítést szintén egy bi­zonyos hőfok elérése nélkül eszközölték, mert első sorban is a víz előmelegítését tartották szem előtt és a részleges tisztí­tást és lágyítást csak különösen kedvező

Next

/
Oldalképek
Tartalom