53953. lajstromszámú szabadalom • Elektromos betűkerekes írógép billentyűkkel
dik. Ha ezen tengely7 ismét visszatért a középhelyzetbe, akkor a (140) orr beleütközik az ellenkező oldalon lévő kilincsbe, míg a vonzásban volt horgony kilincse a (143) és (144) rugók hatása alatt ismét beesik. A (91) és (92) vonórugók (2. ábra), amelyek egymást kölcsönösen egyensúlyban tartják, lényegileg arra szolgálnak, hogy a (83) és (84) horgonyokat erősen megtartsák a (85) és (86) oszlopokon, de támogatják a (97) lemezrúgót is működésében és ezt esetleg egészen is helyettesíthetik. A betűkereket természetesen mindig csak addig szabad jobbra vagy balra forgatni, míg a kívánt betű a papirral szembe nyomtatási helyzetbe kerül; mihelyt a kerék ezt a helyzetet elfoglalta, a mozgást meg kell szüntetni. Az erre szolgáló berendezés máirészben ismeretes. Ezen berendezést először a Hammond-gépnél alkalmazták és azáital van jellemezve, hogy a betűkerék tengelyére egy ütközőkar van erősítve, amely a tengely, forgatásánál egy, a billentyű által az ütközőkar elé hozott pecekbe ütközik. Ezen peckek száma, amelyek ívben vannak elrendezve, amelynek közepén a betűkeréktengely van, megfelel a billentyűk számának, vagyis az átkapcsolás nélkül írható betűk számának. Mindegyik pecek tehát egy másik betűt állít be. Ez a berendezés azonban az ismert módon nem alkalmazható minden változtatás nélkül olyan betűkerekes gépnél, amelynél a betűk egy egész vagy csaknem egy egész körben állanak és a betűkerék úgy jobbra mint balra forog, mert ekkor az ütközőpeckeknek szintén teljes körben kellene állaniok, amikor csak igen nehezen volnának a lényegileg párhuzamosan fekvő billentyűemeltyű által elérhetők. A jelen találmány tárgyát tevő gépnél az ezen nehézségekből támadt föladat a következőképpen van megoldva: A betűkerék tengelyét körülfogó (70) hüvelyre (100, 101) kettőskar van erősítve (2., 3. és 8. ábra), amely radiálisan elrendezett (35) ütközőlapocskák között játszik, mimellett a (35) lapoknak (35') hasítékában ülő közös (46) tengelye (1. és 2. ábra) körívben van meghajlítva. A (35) lapocskák száma 4 _ 1 egyezik a betűkerék kerületén egy sorozat| ban lévő alakmások (typek) számával és I egyenlő a betűbillentyűk számával. A betű-I kerék balra forgásánál a (100) kar, asze-i rint, hogy melyik billentyű üttetett le, bele-I ütközik az első, harmadik, ötödik, hetedik ! stb. (25) lapocskába, míg a betűkerék jobbra-i forgásánál a (101) kar második, negyedik, hatodik, nyolcadik stb. (35) lapocskába üt. Az ábrázolt gépnél az alsó billentyűsorozat billentyűi az első, harmadik, ötödik stb. ! lapocskákkal állnak összeköttetésben, a | fölsőkéi pedig a második, negyedik, hatoj dik, nyolcadik stb. lapocskákkal, i Az 1. ábrából látható, hogy milyen mó-i don hatnak a (15, 16) billentyűk a (35) la-i pocskákra. A billentyűk (23) billentyűemelj tyűköa ülnek, amely utóbbiak (22) villákba j vannak ágyazva. A párhuzamosan egymás i mellett fekvő billentyűemeltyűk mozgása í (27) karok útján, amelyek a billentyűemeltyű (28, 28') csapágyaiban vannak elrendezve, átvitetik a radiálisan elhelyezett (26) közbeeső emeltyűre, illetve ennek (29) részére (1. és 2. ábra). A (10) tengely körül forgó közbenső emeltyű szabad végre (31, 32, 33) szőgemeltyű3zerkezet van for; gathatóan erősítve. A (34) rúgó a (32, 33) emeltyű (32') orrára fekszik és azt mindig vízszintes helyzetbe igyekszik forgatni. Ezen szögemeltyűk a billentyűk lenyomásánál egyik (35) lapocskának lefelé való forgását idézik elő úgy, hogy ez a lapocska a szorosan valamennyi (35) lapocska alatt forgó (100, 101) kettőskar útjába áll és ezáltal a betűkerék tengelyét forgásában föltartóztatja. A (35) lapocskák fölváltva hosszabb és rövidebb (40) és (41) kontaktusrugókkal vannak ellátva, amelyek egy (35) lapocska sülyedésénél (42) és (43) kontaktus csavarokkal jutnak érintkezésbe; ezen kontaktuscsavarok (44) hüvelyek által szigetelve vannak és az egyik oldalon (45) rögzítő csavartokokat hordanak. Ha egyik kontaktusrúgó érintkezik az ő kontaktuscsavarával, akkor vagy a (17) mágnes vagy a (18) mágnesáramköre záródik (2. ábra) és a betűkeréknek jobb- vagy baloldali forgása
