53953. lajstromszámú szabadalom • Elektromos betűkerekes írógép billentyűkkel

jön létre a kívánt helyzetig azaz addig, míg a (100) kar vagy (101) kar a leszorított (35) lapocskába ütközik. A (17) mágnesáram­körébe még a (171) segédmágnes, a (18) forgátómágnes áramkörébe a (172) segéd­mágnes van beiktatva (2. ábra). Ezen segéd­mágnesek horgonyai, amelyek tehát a betű­hengert forgató mágnesekkel együtt dolgoz­nak egy-egy (173) és (174) kontaktusrúgót hordanak, amelyek kontaktuscsavarokkal működnek együtt. Ezen kontakthatás folytán a (19, 19') nyomtatómágnes áramköre záródik úgy, hogy most már a beállított betű nyom­tatása létrejön. A most leírt berendezés lehetővé teszi, hogy a betűkerék forgását és leütőmozgá­sát bizonyos mértékig egyidejűleg létesít­hessük, ami a megkívánt gyorsaság folytán szükséges. A föladat nehézsége ebben az esetben abban állott, hogy azon időpont, amelyben nyomásmozgás létrejön, olyan pontosan legyen beállítható, hogy a forgás egészen röviddel azelőtt befejeztessék, mi­előtt a betű a papirt eléri. A megkívánt késleltetést a segédmágnesek által értük el, amelyek bár a forgó mágnesekkel egy­idejűleg jönnek mozgásba, de csak mozgá­suknak vége felé képeznek kontaktust a nyomtatómágnesek számára. A segédmág­neshorgonyok emelkedésének nagyobbodása vagy csökkentése és a hozzájuk tartozó kontaktuscsavarok föl- vagy lecsavarása által azonfölül a lenyomás ideje is ponto­san szabályozható. Nyomtatásnál a (14) horgony a (121) állítógyűrűbe ütközik, amely a (118) rúdra van erősítve (1. ábra) és ezáltal ezen rudat, amely fölső végén a (116') karocskával, alsó végén pedig a (130) kettős emeltyűvel áll csuklós összeköttetésben, lefelé moz­gatja. A (116') karocska lemenetele által a (z) fogaskerékkel kapcsolatban álló, a pa­pireltolást betűszélességgel szabályozó ki­lincsek mozgásba hozatnak. Ezzel egyidejű­leg a (122) állítógyűrű közvetítésével a (109) és (114) csúcscsavarok (2. ábra) között forgó (116) kengyel, amely ívalakban kiképezett részével a (33) kilincs vízszintes karjai alatt foglal helyet, fölfelé mozog és ezáltal a 1 kilincset kiiktatja úgy, hogy a (35) lapocs­kát a (38) spirálrúgó normális helyzetébe visszaviheti. Ezzel egyidejűleg a (40) vagy (41) kontaktusrúgó eltávolodik a (42) vagy (43) kontaktuscsavaroktól és megszakítja a betűkereket forgató és a segédmágnes ára­mát és ezáltal a nyomtatómágnesek áramát is úgy, hogy valamennyi mozgó rész, ki­véve a (33) kilincset és a (26) közbeeső emeltyűt, a leütés után, dacára a lenntar­tott billentyűnek, azonnal nyugalmi hely­zetébe tér vissza és a papirszán betűszé­lességgel tovább halad. Minthogy a (33) kilincs kiiktatása után a (35) lapocskát előbb a nyugalmi helyzetből mozgásba kell hozni és a (40) vagy (41) kontaktusrúgó még rö­vid ideig, mialatt ismét egyenessé hajlik, kontaktuscsavarával érintkezésben marad, míg másrészt a betűkerék abban az idő­pontban, amelyben a (31) kilincs kiiktatása végbemegy, már a papir felé mozgásban volt, ennek folytán a lenyomás biztosan végbemegy, még mielőtt az árammegszakí­tás tényleg bekövetkezik. Ha az árammeg­szakítás már a leütési mozgás befejezése előtt menne végbe, akkor a betűkerék visszafelé mozogna, még mielőtt a papir a betűt elérte vagy pedig a lenyomás nem menne a kellő erővel végbe. Mindenek fölött azonban nem is juthatna a helyes betű a papírra, mert a betűkerék a leütés előtt már egészen vagy részben visszaforgott volna. A leírt berendezés folytán, amelynél a kontaktus megszakítása ugyan a leütési mozgás közben már megindul, a kontaktust tartó (35) és (40), ill. (41) közbeeső tagok által azonban, amelyek a (31) kilincs kiik­tatási pillanatában hozatnak csak mozgásba, még kissé hátráltatva lesz, mialatt a leütési mozgás már részben befejeztetett, az áram­megszakítás időpontja a nyomtatás időpont­jától függetlenné van téve, amennyiben a betűkerék a nyomtatási mozgást nyugodtan végezheti, habár az árammegszakítág már meg van indítva. Az árammegszakítás ter­mészetesen majdnem mérhetetlen rövid idő­ben a nyomtatás után megy végbe, de épen ez az, amit elérni akarunk; az árammeg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom