53926. lajstromszámú szabadalom • Kőzetfúrógép

— 5 — 54) vezetéken a (49) hengerbe való beáramlását szabályozó háromfuratú (55) csap szára van fölékelve, míg másik vége a (94) excenter alá nyúlik és ezzel a (97) rúgó hatása alatt áll kapcsolatban (3. ábra). A másik rudazat a (99) csapágyban ágyazott (98) emelőből áll, melynek csapágya a <6) asztal alsó fölületén van megerősítve és mely csuklós kapcsolatban van az előbb említett (80) kapcsolórúd egyik végével, melynek másik végéhez a levegőnek a (75) tartályba való be- és kiáramlását szabályozó (78) és (77) szelep (79) forgattyújával van összekötve. A (98) emelő szabad vége a (95) excenter alá nyúlik és ezzel a (100) rúgó útján van érintkezésben. A (95) excenter jóval szélesebb, mint a (94) excenter, hogy a (98) emelővel a (8) szán oldalirányú mozgásánál is kapcsolatban legyen. A (6) asztal mellső végén alkalmazott (42) excenterrúd a (64) emelő (66) végének kifelé való mozgásánál oldalirányban eltolódik, a (6) asztal (7) toldata alsó fölületén kiképezettt üregben levő (100) csapon ágyazott (101) emelő hatása alatt. A (101) emelő hosszú (102) karja a (42) rúd egy (103) üregébe nyúlik, míg rövid (104) karja a (64) emelőre ennek (66) vége közelében forgathatóan ágyazott (105) kilincs pályájába nyúlik. A (105) kilincs befelé mozgását a (106) ütköző határolja normális helyzetében, az ütközővel érintkezésben pedig egy (107) rúgó tartja. Mialatt a (64) emelő vége befelé mozog, a kilincs (104) kar fölött elhalad, anélkül hogy azt is eltolná, de mikor a kar visszafelé mozog, a kilincs a (106) ütközőre fekszik és a (102) kart bizonyos meghatározott" mértékben kitéríti, minek következtében a (42) rudat ellenkező irányban mozgatja, mint az a 8. ábrán pontosan látható. Mikor a (105) kilincs az emelőből kikapcsolódik, a (42) rúd eredeti helyzetébe tér vissza, a (45) rúgó hatása alatt és a (101) emelőt a (109) rúgó eredeti állásába, a (108) ütközőig visszahúzza. Ezek után a fúrógép működési módja a következő: Mikor a (2) alvázt az áttörendő (112) kőzetig előre toltuk, azt a visszafelé .mozgás ellen alkalmas berendezések, ékek, sarúk, fékek stb. segélyével biztosítjuk; ezek a berendezések a viszonyoknak megfelelően választandók meg, miért is azokat a rajzon nem ábrázoltuk. Az alkalmazott fúrósorok és a fúrósorokban egyesített fúrók száma a viszonyoktól és az áttörendő nyílás kereszmetszeténék nagyságától függ, a leírás alapjául oly gép szolgál, melynek két vízszintes fúrósora és minden sorban hét-hét fúrója van, mint azt a rajzon is ábrázoltuk, de megjegyezzük, hogy úgy a fúrósorok, mint a fúrók száma más is lehet. Megjegyezzük, hogy a két fúrósor közül az alsó fúróinál a fúrószánok és a fúrószerszámok elrendezése a (6) asztalhoz viszonyítva más, mint a fölsőénél, vagyis hogy ezek az alsó fúrók az asztal alsó oldalán vannak elrendezve. Ez az elrendezés lehetővé teszi, hogy az alsó fúrók az áttörendő kőzetbe lehetőleg közel a fúrógép pályaszíntjéhez hatolhassanak be, a megfordított elrendezés azonban a fúrók működését semmi tekintetben sem befolyásolja. A megrajzolt gépnél a fúrószánok normális helyzetükben a megfelelő asztal közepén vannak elrendezve és működésük közben jobb felé tolódnak el, a gép mellső éle pedig éppen a kőzetet éri. A munka megkezdéséuél a két fúrósort akként állítjuk be, hogy az egyik alváz fölépítményének fölső vagy alsó részén, a másik pedig eme végek között középen álljon. A (22) cső háromfuratú (23) csapja a fúrás kezdetén oly helyzetben van, hogy a levegő a (18) dugattyúk mögé jusson be, a (49) henger (55) szelepe oly helyzetben, hogy a levegő az (50) dugattyú elé áramoljon be (és ezt így normális helyzetében tartsa), a levegőt a (75) tartályba be-, ill. ebből elvezető (77) és (78) szelep nyitva, illetve zárva van, a levegőnek a fúrótokba i