53926. lajstromszámú szabadalom • Kőzetfúrógép

— 3 — A szelep mindaddig nyitva marad, míg a fúró normális vagy visszahúzott állásába vissza nem tért, mikor a (29) kar annak következtében, hogy az előbb említett (30) ütközőbe ütközik, előre forog és a szelepet átállítja. A fúró előre mozgásának kezdetén a (31) rúgó a (29) kart eredeti állásába állítja és a kar a szelepet újból nyitja. Fölösleges leírások elkerülésére a külön­böző szelepeket — melyek szerkezete tel­jesen tetszőleges lehet — a rajzon nem ábrázoltuk és azok elrendezését csak semati­kusan jeleztük. A (23) szelep szabályozza a levegő be­áramlását a (13) szupportba és a (33) könyök­emelő (18. ábra) egyik (34) karjával van kapcsolva, míg a könyökemelő másik (35) karja a (13) szupport (39) csapjához van kapcsolva és alsó végén a (36) rúd alsó karjának hasítékába fogódzik, mely a (13) szupport mellső végén kiképezett függélyes vezetékben mozog. A (12) fúrószán egy üregében ágyazott (37) rúgó a (36) rúd alsó végére fekszik és azt megemelni törekszik. Mikor a fúró hátsó helyzetében van és mialatt előre mozgását végzi, a (36) rúd, melynek fölső vége a függélyes vezetéken a (13) szupport fölső fölülete fölé nyúlik, a fúrótok alsó fölületén alkalmazott, oldal­irányú (38) borda alatt foglal helyet és ennek hatása alatt alsó állásában van, mikor azonban a fúrótok és ezzel együtt a borda is mellső végállásába jut és a (36) rúd veze­téke fölött elhaladt, a (36) rúd a (37) rúgó hatása alatt fölfelé mozog és a (33) könyök­emelővel együtt működve a (23) szelepet átállítja (7. ábra). A (33) könyökemelő könyökcsuklója egy le­felé nyúló (40)>úd fölső végével van csuklósan kapcsolva, mely rúd alsó vége a (8) fúró­szán (12) lemezének (42) furatán a (6) asztal­lap mellső (7) nyúlványába és a (42) bütykös­rúd egy fölfelé fordült bütykének pályájába nyúlik, mely rúd a (7) nyúlványnak a (12) lemez alá nyúló végén van vezetve. A (42) bütykösrúd függélyes elmozdulását a (43) csapok gátolják meg (11. ábra), melyek a (6) asztalra vannak szerelve és a (43) rúd (44) hasítékaiba fogódzanak, míg a rúd végéhez kapcsolt (46) rúgó a rudat enge­dékenyen a 11—14. ábrán látható normális helyzetében tartja. A (42) rúd fölső fölületén szögletalakú mélyedések vannak kiképezve, melyeknek ellentétesen lejtő (47, 48) fölületei képezik azokat a bütyköket, melyekbe a (40) rudak a berendezés működésének ideje alatt bele­fogódzanak. A lejtős (47) fölület fölső végén egy ki­felé lejtő (47a) élbe megy át, mely a rúd fölső fölületétől indul ki és hátrafelé nyúlik úgy, hogy a leghátsó pontja a rúd külső fölülete közelében legyen és melynek az a föladata, hogy a (40) rúd végét miután az a (47) fölületen megemelkedett, kifelé szorítsa és a (42) rúd külső fölületével hozza érint­kezésbe, mint az a 13. és 14. ábrán látható. A (12) lemez ama (41) furata, melyen a (40) rúd a gép homlokfölületétől a lengés­csapja körül eltávolódhassék. A (8) fúrószán harántirányú mozgását a (6) asztalon a szán részét képező (49) henger és az ebben elrendezett (50) dugattyú hatása alatt végzi (5—8. ábra), melynek (51) rúdja a szán hátsó végén alkalmazott hengernek egy (52) tömítőszelencéjén nyúlik ki és a (6) asztallal egy ennek részét képező, fölfelé kiálló (53) vezeték útján kapcsolható. A (49) henger fölött elnyúló (54) cső a henger furatával két végén közlekedik és egy háromfuratú (55) csappal vau fölszerelve, melynek segítségével a hajtóközeget a (25) fővezetékből az (56) vezetéken át fölváltva a dugattyú egyik vagy másik oldalához lehet vezetni. Mindegyik (6) asztal a gép működése közben függélyes irányban ide-oda mozog, hogy az illető asztalra szerelt vízszintes fúrósorok egyes fúrói az áttörendő kereszt­metszet különböző pontjaival jöjjenek érint­kezésbe ; eme függélyes irányú mozgás lökete állandó és előre meg van határozva. Ebből a célból az alváz két szólén egy­egy a (4) oszlopok vonalába eső és az al­vázban és (3) fölső keretben forgathatóan

Next

/
Oldalképek
Tartalom