53915. lajstromszámú szabadalom • Hidraulikus kapcsoló és sebességszabályozó berendezés

torna a (8), a (238) pedig a (9) félköralakú nyílással közlekedik. A (21) illetve (2il

) szelep élzárja a szelepháznak ama csővel 1 szemközt fekvő nyílását, amely csövön érkezik a nyomás alatt lévő olaj a (8) vagy (9) nyílásból. Egy (184

) rugótól kifejtett nyomás biztosítja, hogy az összes részek kezdetben is, amikor az olaj a készülékben még nincs nyomás alatt, érintkezésben maradjanak. Egy az (1) tok végére erősített (24) körforgó szivattyú (1., 2. és 7. ábra), melynek lapátjai a (3) tengélyre vannak szerelve, olajat szív a tok elülső részén a (4) korong körüli térből a (19) golyórendszeren s a (3) tengely csapágycsészéje körül hagyott (24a

) csatornákon keresztül. Ezen szivattyú a beszívott olajat a (25) csövön, majd pedig a (26) csöveken át a (2) olaj elosztó tárcsa belBejében alkalmazott s a félköralakú (8) és (9) nyílásokkal közlekedő két (27) csatornába nyomja, amelyeknek belsejében egy <272

) visszacsapó szelep van elrendezve. Ezen szivattyúnak az a rendeltetése, hogy a (8) és (9) nyílásokat olajjal állandóan megtöltve tartsa. A hátulsó tok legfölső részén egy (28) töltődagaszt alkalmazunk; ezen tok belső tere egy a (2) elosztó tárcsa alsó részébe vágott (72

) nyíláson át közlekedik az elülső tok belső terével (1. ábra). Ha a nyomás a (8) és (9) nyílásokban a megengedett határon túl emelkedik, az olaj a velük közlekedő (29) biztonsági szelepeken át kiszabadulhat. Viszont a (8) és (9) nyílások fölső részében esetleg összegyülemlő levegő a hegyes végű (30) csavarok kicsavarolása útján távolítható el. A készülék működése közben •ezen csavarok záró helyzetbén vannak. A készülék működése a következő: Az összes szivattyúk egyszeres működésűek, váltakozva szívnak és nyomnak, a hajtószivattyúk a (7). a hajtották pedig a •(71

) csatornákon át. Ha most a szivattyúkat ilyen működésben, a készüléket pedig olajjal megtöltve képzeljük, nem kell egyebet tennünk, mint a 6. ábrában föltüntetett metszetet gondolatban párhuzamos átvitellel a -7. ábrában megrajzolt metszet fölé helyeznünk, hogy a hajtó és hajtott szi-1 vattyúhengerek viszonylagos helyzeteit szemlélhessük. Ha föltételezzük, hogy a (13) fórgattyúcsáp az 1. ábrán megrajzolt helyzetbe, tehát a helytálló (131

) csappal diametrálisan szembe van állítva, akkor a 6. ábrán legfölül lévő henger dugattyúja éppen az alsó holtpontban, a 7. ábrán legfölül lévő : henger dugattyúja pedig a fölső holtpontban van. Ha a (3) hajtótengely a (6) ábrán megjelölt nyíl irányában forog, a hajtódugattyúk a hengerek jobb oldalára való sülyédése közben nyomnak s a (7) csatornák eközben a félköralakú (8) nyílással közlekednek. Ugyanekkor a hajtott szivattyúhengerek közül szintén a jobboldalra esők közlekednek a (8) nyílással (7. ábra) s a nyomás alatt lévő olaj ezekbe nyomul; a dugattyúk a (131

) csap felé lökődnek s a (41

) korong az (51

) hengerek fenekére ható reakcióérő hatása folytán forgást végez a 7. ábrán föltüntetett'nyíl irányában. A (41

) korongé a (31

) hajtott tengely ugyanazon értelemben forog, mint a (4) korong s a (3) tengely. Miután a hajtó szivattyúhengerek áthaladtak a 6. ábra alsó részén a függőlegesen és a baloldalon újra fölfelé emélkednek, akkor a dugattyúik már szívnak s a (7) csatornák torkolatai eközben a félköralakú (9) nyílás hosszában haladnak fölfelé. Ugyanekkor a hajtott szivattyúhengerek is áthaladnak a 7. ábra alsó részén ugyanazon függőlegesen s tele lévén nyomás alatt lévő olajjal, mihelyt a (71

) csatornájuk torkolata á félköralakú (9) nyílás elé ér, a bennük foglalt olajat a hajtó szivattyúhengerek szívóhatásának engedik át. Ezalatt a másik hajtó szivattyúhengerek működésben tartják á jobboldalon leereszkedő hajtott szivattyúhengereket s ekként a két (3) és (31

) tengely egyértelmű forgása folytatódik. Ha a (13) csap tengelyvonalát visszavezetjük a (3) tengely középvonalába, a hajtódugattyúk a (3) tengely forgása dacára is mozdulatlanok maradnak, azaz semmiféle