53798. lajstromszámú szabadalom • Árúsító automata levélbélyegek, levelezőlapok stb. számára

3 tehát pontosan egy fél fordulatot végez, mielőtt a (20) kampó a (11) dobot ismét megakasztaná. Ezen helyzetben tehát a pénzdarab lenn van, az üres (10) hasíték pedig fölfelé fordult. Forgás közben a pénzdarabot a (22, 23) vezetékek tartják úgy, hogy a pénzdarab nem változtathatja meg helyzetét és nem szorulhat meg a (13) lemez bevágásában. Ha a pénzdarab alul megérkezett, akkor a görbe (24) csatornába esik és innen a (25) lejtőn keresztül az egyenes (26) csatornába jut, melyben a bedobott pénzdarabok kívülről, a köralakú (27) nyílásokon keresztül megtekinthetők. Az utóbb említett csatornák elég bővek, hogy a pénzdarabot csupán saját súlyának hatása alatt tovahaladni engedjék. A beesett pénzdarabok egyelőre a (26) csatornában egy (28) pecek állítja meg, mely a lengő (29) háromszögbe van erősítve. Ez utóbbihoz egy megörbített fölfelé mutató (30) rúd csatlakozik, mely a (15) tengelyen ülő (31) bütyöktárcsa kerületére fekszik (2., 3., 4. ábra) úgy, hogy a 29) háromszög a (15) tengely minden félfordulata alatt kettős lengést végez. A lengés első szakasza alatt a (28) pecek fölfelé mozog és a pénzdarabot szabaddá teszi, mire ez tovább gördül és egy második (32) pecekhez támaszkodik, mely szintén a (29) háromszögbe van erősítve úgy, hogy a (28) pecekkel egyidejűleg mozog fölfelé. Az előre gördült pénzdarab tehát most a (32) pecekhez, másfelől pedig a a (33) pecekhez támaszkodik, mely a készülék falába van erősítve. A háromszög lengésének második szakasza alatt a (32) pecek lesűlyed és így a pénzdarabot átbocsájtja, mire ez utóbbi készülék fenéklapjának (34) nyílásán keresztül egy alája helyezett gyűjtőszelencébe esik. Ugyanezen pillanatban azonban a (28) pecek is lesűlyed és az eközben előre mozdult a következő pénzdarabot megakasztja. Ennélfogva az ezután bedobandó pénzdarabnak, mely a (24) csatornán érkezik meg, ismét helye lesz a már bedobott pénzdarabok előtt. A (35) kilincsek, melyek a (35') ütközőpeckeken nyugszanak (2., 3., 5. ábra) megakadályozzák, hogy a (14) kézi forgattyúnak egyszer megindított forgása ellenkező irányúvá legyen változtatható. Mivel a (20) kampó csak az egyik oldal felé bír némi játékkal a (21) kivágásban, ennélfogva a (14) forgattyút lehetetlen hamis irányban, vagyis a 5. ábrán föltüntetett nyílirány ellenében elforgatni, mert ez esetben a (20) kampó a (11) dobot megakasztaná, mielőtt a (19) tengely elfordulása következtében a (21) kivágásból kiemelkednék. Ha azonban a (20) kampó a kivágásból kiemelkedett akkor az a nyíl irányában (5. ábra) a (35) kilincsek előtt akadály nélkül elhaladhat, mivel ez utóbbiak a (35') peckekről fölemelkednek, azaz a kampó útjából kitérnek. Ha most a forgásirányt meg akarjuk változtatni, akkor a (20) kampó a (35) kilincsekbe ütközik, melyek a (35') peckek által visszatartva megakadályozzák, hogy a (14) forgattyú hamis irányban elfordíttassék. A (19) tengelyen lazán ülő (37) karra ágyazott (36) görgő a (15) tengelyre ékelt (39) tárcsának valamelyik (38) kivágásába csappan és ezáltal a (15) tengelyt a kellő helyzetbe, vagyis úgy állítja, hogy a (11 és 12) dob (10) hasítékai egymással pontosan szemben álljanak. A (37) kar, valamint a (17) kar is egy-egy tekercsrúgó hatása alatt áll, mely azt állandóan lefelé húzni törekszik. A (12) dob elfordulása alkalmával a forgattyúcsap segélyével alkalmas módon hozzáerősített (40) csatlórúd elmozdul és magával viszi a két különböző hosszú karral bíró (41) szögemelőt is, mely a (19) tengelyre van ágyazva. A (41) szögemelő hosszabb karja egy körívalakban meggörbített és a készülék fenéklapjának közelében laposan fekvő (42) csatlórúddal áll csuklós kapcsolatbau, mely mindkét végén egy-egy (43) csapot hord. Ezen csapok lazán illeszkednek a (44 és 45) tengelyek harántfurataiba, amely tengelyek viszont a (41) szögemelő hosszabb karjába, illetve a (46) körgyűrűbe vannak forgathatóan ágyazva A (46) körgyűrű, mely négy (47) görgőn nyugszik, a (15) tengely minden félfordu