53534. lajstromszámú szabadalom • Sorszedő és öntőgép

2 -A (Bl) vályú az (A) alaplap (a) nyílását tölti ki s az alaplap (al) ágyával egy sík­ban végződik úgy, hogy az ágyban jól van­nak alátámasztva a (C) matricapálcák; az (al) ágy szélessége valamivel nagyobb, mint az önthető sor szélességének maximnma. Az öntővályú (b2) öblében öntődik a sor­tömb s ezen öböl fölé kell a pálcák meg­felelő matricáit juttatni s öntés közben mozdulatlanul tartani. A (C) matricapálcák a 9. és 10. ábra ér­telmében majdnem mind hosszú ékelakkal bírnák s azon oldalukon vannak matricákkal (pl. beütés révén) ellátva, melyek az ágy felé fordulnak, míg fölső szélük a matricák helyzetének megfelelő (cl) harántkimetszé­sekkel, valamint rendes helyzetű és a matricáknak megfelelő (c2) betűkkel van ellátva. Ezen (C) pálcák már most matricás oldalukkal lefelé nézve, úgy fekszenek az ágyban, hogy keskeny végük a két szom­szédos pálca vastag végével szomszédos; ennek folytán az egyes pálcák középvonala mindig párhuzamos marad az ágy szélével, bár hogy toljuk is el az egyes pálcákat. A pálcák legnagyobb része azonos matrica­sorral van ellátva, e sor azonban a pálcák említett váltakozó elrendezése folytán két szomszédos pálcán az ágyban ellentétt irá­nyú lesz. A pálcák keskeny végükön nincsenek matricával ellátva (10. ábra) úgy, hogy ha két szomszédos pálcát úgy huzunk szét, hogy keskeny betűmentes végeik egymás mellé kerüljenek, e végek változtatható széles­ségű spáciumot fognak képezni. A pálcák vékony végének fölső része az előbb emlí­tett (cl) haránthornyoknak megfelelő mély­ségig el van metszve (8. ábra c8). A pálcák ezenkívül fölső szélükön egy-egy (c4) pecket hordanak, pl. a pálca közepén. A pálcák alsó szélükön némely matricák között is bírnak matricanélküli (c5) sík helyekkel, melyek segélyével az egyes betűk között külömböző szélességű közöket létesíthetünk. Egy % (c5) sík hely közvetlenül a (c4) pecek alatt van, míg a többi sík hely a pálca hosszán úgy van elosztva, hogy ha a pálcák végei egy sorban fekszenek (16. ábra), e sík helyek egymást fedjék, dacára annak, hogy két szomszédos pálcán a matricák sora ellentett irányú. Ez igen megkönnyíti pl. bekezdések elején vagy végén az üres betűhelyek kitöltését. A rendes ékalakú pálcákon kívül, melyek egy typusnak megfelelő betűmatricákat hor­danak, oly (Cl) párhuzamos oldalú pálcákat is tartunk készenlétben, melyek más fajú vagy ritkábban szükségelt matricákat hor­danak (11. ábra). Ezen pálcákat a rendes (C) pálcák közé szükség esetén beilleszt­hetjük anélkül, hogy azáltal a pálcák pár­huzamos helyzetét zavarnók. A 3. ábrából látható, hogy a (b2) öböl hátsó fala minden esetre az (al) lap (a2) hátsó falával van egy vonalban; ezen fal képezi a sor kiindulási pontját. A haránt­irányú (A2) szán (a3) belső vége az ágy mellső (a4) falán túlnyúlik s minthogy az (A2) szán az (a5) csavar (a6) szögletes feje révén beállítható, az (a3) ütköző révén pontosan állíthatjuk be az öntendő sor hosszát. A szánt úgy kell beállítani, hogy a (b2) öböl hosszának megfelelő távolságban álljon az (a2) faltól. (3. és 7. ábra.) Hogy már most az ágyban levő pálcákat úgy gyűjtsük össze, hogy kivánt matricáik­kal kerüljenek a vályú öble fölé és, hogy e helyzetben az öntés alatt rögzíttessenek, a pálcák fölött harántirányban eltolható nyílt (D^szedőkeretet használjuk (1. ábra). A keret haladási irányával párhuzamosan elrendezett (d) fogasrudakon a keret mellső oldalán foroghatóan ágyazott (dl) tengely (d2) fogas­kerekei haladhatnak, ha a tengely forgat­tatik. A (dl) tengelynek a (d3) csapágyak közti része (3., 13. ábra) szögletes vagy hor­nyolt és eltolhatóan, de el nem foroghatóan hordja a kétrészű (Dl) hüvelyt, melyen viszont foronghatóan van ágyazva a befelé nyúló (E) elosztókar, mely a (Dl) hüvelyt körül­fogó (e2) karjain kívül az (e) rúdból áll, melynek alsó oldalán oly hosszú (el) horony van kiképezve, mint amekkora az (a) ágy. Ezen horony befogadhatja 1. ábrabeli nor­mális helyzetében a matricarudak (c4) pec­keit, melyek révén e rudak az ágy mentén együttesen hosszában eltolhatók. Az (E) rész

Next

/
Oldalképek
Tartalom