53451. lajstromszámú szabadalom • Földmegmunkáló eszköz rugalmasan utánengedő ekevasakkal

kázott helyzetbe jutnak. Kétesnek látszhatna, hogy a (33) és (35) részek a föltüntetett módon visszafelé lengenek, ami azonban tényleg azon okból áll be, mert a megnyúló (34) könyökemelő visszafelé kevesebb ellenállásra talál, mint elül. A (6) rúdra tehát hátrafelé irányuló húzás fejtetik ki, mely az (5) emelők alsó végén előre irányuló nyomássá alakul át; ezen nyomás az (5, 5) emelőkkel összekötött emelőkre ható, nagyobbodott földnyomás ellen hat és igy a rugóknak ezen földnyomás következtében eszközölt visszafelé hajlítását kiegyenlíti és azok metszésszögét közel állandónak tartja meg. A 6. ábrán további foganatosítási alak van föltüntetve, melynél a metszésszöget a földet munkáló ekevas tartja meg állandónak. Ezen célból a (3) ekevastartók (6) összekötő rúdja hátrafelé meg van hoszszabbítva és lefelé meg van hajlítva úgy, hogy a rúd egyszersmind a (39) ekevasakkal ellátott (38) ekevastartó ágyazásul szolgál. A következő ekevastartón van megerősítve, a (36) emelő, mely a (40) vonórúd segélyével a mellső ekevastartón elrendezett másik (41) emelővel van összekötve; a (41) emelőre hat a vonóerő. A középső (5) ekevaatartóra a (32) esavarrúgó hat, melynek másik vége a földmegmunkáló eszköz alkalmas helyén pl. a mellső (3) ekevastartón van megerősítve. Ezen rúgó azonban el is maradhat. Ezen berendezés úgy működik, mint az 5. ábrán föltüntetett. A hátsó ekevasakra ható talajellenállás az (5) ekevastartókat visszaforgatni törekszik, a mellső efeevasakra ható talajellenállás pedig azokat előre kilendíteni igyekszik. Minthogy azonban a talajellenállásnak az (5) ekevastartókat előre forgatni törekvő nyomatékát a vonóerőnek az ekevastartókra ható nyomatéka kiegyenlíti, a mellső hatásos ekevasak keményebb földben a hátsó ekevasakon érvényre jutó talajellenállás folytán a (32) csavarrúgó behatása alatt elére forgattatnak, a lágyabb földbe való behatolásnál pedig a (32) rúgó meglazulhat és ezáltal az ekevasakat ismét visszavezetheti. Az 5. és 6. ábrákon látható (32) rúgó helyett természetesen bármely más berendezés is választható, mely az ekevasaknak helyes, önműködő beállítására szükséges ülkső erőt szolgáltatja. így pl. erre a célra elektromotor használható, melyet az ekevasak a (30) mutató és az előre- és visszafelé menet számára megfelelő kapcsoló szerkezet közvetítésével beiktatnak, minek folytán az ekevasak helyesen beállíttatnak; ha ezen állapot eléretett, az elektrómotor kiiktatik. Esetleg stationer motor is nyerhet alkalmazást, mely motorról a kívánt erő alkalmas módon az ekevasak beállító szerkezetére vitetik át és ezen ekevasak segélyével a kellő pillanatban be- vagy kiiktattatik. Ugyancsak közömbös, hogy az ekevasak metszésszögét szabályozó erő közvetlenül vagy közvetve hat-e az ekevasakra; a szabályozást pl. segédrugók megfeszítése vagy meglazítása vagy merev emelők vagy külön súlyok által is eszközölhetjük. Önként értetődik, hogy az eszköz egyéb kiképzése, az eke vasak és ekevastartók alakja és száma tetszőleges lehet, valamint közömbös az is, hogy miképen és melyik ekevastartóra hat a beállító szerkezet. A leírt foganatosítási alakoknál a talajmegmunkáló eszköz ekevasa, illetve ekevascsoportja arra használtatik föl, hogy a talaj különbözőségétől függő erőváltozások a többi ekevas metszésszögei azon változásainak működjenek ellen, melyeket a talaj különbözősége létesít. Emellett azonban az első sorban említett ekevas, illetve ekevascsoport metszésszögének beállítása nem az összes foganatosítási alakoknál szabályoztatik. Az alább leírt két foganatosítási alaknál az összes ekevasak metszésszögének beállítása szabályoztatik. Ez akkép történik, hogy az állatok vonó ereje arra használtatik, hogy az ekevasak a talaj ellenállása szerint állandó, illetve közel állandó metszésszögre állíttassanak be, amit azáltal érünk el, hogy a vonóerőt emelők közbeiktatása által az ekevasakra hatni engedjük. A 7. ábrán látható foganatosítási alaknál