53451. lajstromszámú szabadalom • Földmegmunkáló eszköz rugalmasan utánengedő ekevasakkal

kázott helyzetbe jutnak. Kétesnek látsz­hatna, hogy a (33) és (35) részek a föltün­tetett módon visszafelé lengenek, ami azon­ban tényleg azon okból áll be, mert a meg­nyúló (34) könyökemelő visszafelé kevesebb ellenállásra talál, mint elül. A (6) rúdra te­hát hátrafelé irányuló húzás fejtetik ki, mely az (5) emelők alsó végén előre irá­nyuló nyomássá alakul át; ezen nyomás az (5, 5) emelőkkel összekötött emelőkre ható, nagyobbodott földnyomás ellen hat és igy a rugóknak ezen földnyomás kö­vetkeztében eszközölt visszafelé hajlítását kiegyenlíti és azok metszésszögét közel ál­landónak tartja meg. A 6. ábrán további foganatosítási alak van föltüntetve, melynél a metszésszöget a földet munkáló ekevas tartja meg állandó­nak. Ezen célból a (3) ekevastartók (6) összekötő rúdja hátrafelé meg van hosz­szabbítva és lefelé meg van hajlítva úgy, hogy a rúd egyszersmind a (39) ekevasak­kal ellátott (38) ekevastartó ágyazásul szol­gál. A következő ekevastartón van meg­erősítve, a (36) emelő, mely a (40) vonórúd segélyével a mellső ekevastartón elrende­zett másik (41) emelővel van összekötve; a (41) emelőre hat a vonóerő. A középső (5) ekevaatartóra a (32) esavarrúgó hat, melynek másik vége a földmegmunkáló esz­köz alkalmas helyén pl. a mellső (3) eke­vastartón van megerősítve. Ezen rúgó azon­ban el is maradhat. Ezen berendezés úgy működik, mint az 5. ábrán föltüntetett. A hátsó ekevasakra ható talajellenállás az (5) ekevastartókat visszaforgatni törekszik, a mellső efeeva­sakra ható talajellenállás pedig azokat előre kilendíteni igyekszik. Minthogy azon­ban a talajellenállásnak az (5) ekevastartó­kat előre forgatni törekvő nyomatékát a vonóerőnek az ekevastartókra ható nyoma­téka kiegyenlíti, a mellső hatásos ekevasak keményebb földben a hátsó ekevasakon érvényre jutó talajellenállás folytán a (32) csavarrúgó behatása alatt elére forgattat­nak, a lágyabb földbe való behatolásnál pedig a (32) rúgó meglazulhat és ezáltal az ekevasakat ismét visszavezetheti. Az 5. és 6. ábrákon látható (32) rúgó helyett természetesen bármely más beren­dezés is választható, mely az ekevasaknak helyes, önműködő beállítására szükséges ülkső erőt szolgáltatja. így pl. erre a célra elektromotor használható, melyet az ekeva­sak a (30) mutató és az előre- és vissza­felé menet számára megfelelő kapcsoló szer­kezet közvetítésével beiktatnak, minek foly­tán az ekevasak helyesen beállíttatnak; ha ezen állapot eléretett, az elektrómotor ki­iktatik. Esetleg stationer motor is nyerhet alkalmazást, mely motorról a kívánt erő alkalmas módon az ekevasak beállító szer­kezetére vitetik át és ezen ekevasak segé­lyével a kellő pillanatban be- vagy kiiktat­tatik. Ugyancsak közömbös, hogy az ekevasak metszésszögét szabályozó erő közvetlenül vagy közvetve hat-e az ekevasakra; a sza­bályozást pl. segédrugók megfeszítése vagy meglazítása vagy merev emelők vagy kü­lön súlyok által is eszközölhetjük. Önként értetődik, hogy az eszköz egyéb kiképzése, az eke vasak és ekevastartók alakja és száma tetszőleges lehet, valamint közömbös az is, hogy miképen és melyik ekevastartóra hat a beállító szerkezet. A leírt foganatosítási alakoknál a talaj­megmunkáló eszköz ekevasa, illetve eke­vascsoportja arra használtatik föl, hogy a talaj különbözőségétől függő erőváltozások a többi ekevas metszésszögei azon változá­sainak működjenek ellen, melyeket a talaj különbözősége létesít. Emellett azonban az első sorban említett ekevas, illetve ekevascsoport metszésszögének beállítása nem az összes foganatosítási alakoknál szabályoztatik. Az alább leírt két foga­natosítási alaknál az összes ekevasak metszésszögének beállítása szabályoztatik. Ez akkép történik, hogy az állatok vonó ereje arra használtatik, hogy az ekevasak a talaj ellenállása szerint állandó, illetve közel állandó metszésszögre állíttassanak be, amit azáltal érünk el, hogy a vonó­erőt emelők közbeiktatása által az ekeva­sakra hatni engedjük. A 7. ábrán látható foganatosítási alaknál

Next

/
Oldalképek
Tartalom