53451. lajstromszámú szabadalom • Földmegmunkáló eszköz rugalmasan utánengedő ekevasakkal

a (42) ekevasak helytállóan vannak elrendezve a (43) emelőkön, melyek a (44) alvázon kilendíthetők és fölső végükön a közös (45) rúddal csuklósan vannak összekötve. A (P) vonóerő a (46) emelő hosszabb karjára hat, mely szintén a (44) alvázban van ágyazva és melynek fölső rövidebb karja a (45) rúddal csuklósan van összekötve. A (43) emelőnek ezen (45) rúddal összekötött karjai szintén hosszabbak lehetnek, mint az ekevasakkal összekötött karok. A működés módja a következő: Ha munkaközben a talajellenállás nagyobbodik, az ekevasak visszafelé hajlanak, miáltal első sorban metszésszögük változik, másodsorban a talaj ellenállásának az ekevasakra kifejtett nyomóereje a (43) emelőnek az ekevasakkal összekötött végére vitetik át. A (48) emelőkre átvitt erők a (45) rúdra hatnak, minek folytán a (45) rúd ezen erőt követni kénytelen. A hasonlóan a (45) rúdra ható (46) emelőt működtető (P) vonó erő a (45) rúdra ható, a (43) emelő által átvitt teher hatása ellen működik úgy, hogy a teher növekedése esetén a terhet a vonó állatok által kifejtett, szintén nagyobbodó vonóerő egyenlíti ki. Ha a (46) -emelő nem állna a teheremelő (42) és (43) karjaihoz meghatározott arányban, a rugalmas fogak metszésszögének változását nem lehetne kiegyenlíteni, minthogy a vonóerő a változó teherrel, azaz a talaj ellenállásával mindig önműködően növekszik és csökken, tehát csakis a teher változásait egyenlíti ki. Minthogy azonban a (46) emelő a {42) és (43) teheremelőkarokhoz megközelítő arányban áll, a (P) erő az ekevasakra mindig szabályozólag hat. A 8. ábrán látható foganatosítási alaknál a rugalmas fogak közvetlenül a (43) emelők forgástengelyeire hatnak. A (46) emelő a (44) alváz külön részében van ágyazva. A működési mód a 7. ábrában bemutatott foganatosítási alakéval lényegében megegyezik. Emelők helyett ékkapcsolás is nyerhet alkalmazást (9. ábra). A vonóerő itt az ekeberendezés alvázában alkalmas módon eltolhatóan elrendezett, rúgó behatása alatt álló ékre hat ; ezen rúgó az éket a vonóerővel ellentétes irányban törekszik -elr tolni. A rézsútos ékfelület hat az emelőre, mely az ekevasak tartójához mereven van hozzáerősítve. Világos, hogy az ekevastartóra forgathatóan ható talajellenállást az emelőn érvényre jutó vonóerő tartja egyensúlyban, minek folytán a rudazatra vissza-ható nyomás elkerültetik. A leírt földmegmunkálö eszközök segélyével, melyeknél az ekevaaak metszésszöge önműködően állíttatik be, a talejelleüállás változásai idézik elő, hogy előre haladó munkánál az alváz az ekevasakhoz képest kissé előresiet vagy utánsiet; az alváz ezen szabálytalan előre- és visszafelé mozgásait a mellső kocsitól, illetve az alváz ós a vonó állatok közé iktatott egyéb résztől távol kell tartani, minthogy ezen mozgások által a kultivátor irányíthatása korlátozva van és a vonó állatok is lökéseket szenvednek. Ezen hátrányok elkerülésére a jelen találmány szerint a földmegmunkáló eszköz alváza azzal a résszel, melyen a vonóállatok erejüket kifejtik (tehát rendszerint a mellső kocsin), eltolhatóan, illetve csuklósan van összekötve, vagy pedig a vonóállatok által igénybe vett rész a mellső kocsival eltolható úgy, hogy az eszköz lökései ezen csuklós vagy eltolható összeköttetés által fölfogatnak és a mellső kocsira, illetve a vonó állatokra nem vitetnek át. A 10. ábrán látható foganatosítási alaknál (47) a tulajdonképeni talajmegmunkáló eszköz, pl. rugalmas foggal ellátott kultivátor mellső kocsija ós (48) ugyanannak alváza. A (49) vonórúd vízszintesen forgatható a (47) mellső kocsival; a (47) kocsi és a (48) alváz között az (50) párhuzamos csukló van elrendezve, mely a két (47) és (48) résznek a húzás irányában való kölcsönös eltolódását teszi lehetővé. A (40) alváz mozgásának a talajellenállás különbözőségéből származó szabálytalanságai e szerint csak az (50) csukló ide-oda járására vezetnek, anélkül azonban, hogy a mellső kocsira és. a vonó állatokra vitetnének át. Rugalmas ekevasak helyett merev, de ru-