53447. lajstromszámú szabadalom • Folytonosan működő eljárás és berendezés nyers paraffinnak vagy különböző hőfoknál olvadó anyagok hasonló keverékeink kiizzasztására

mék egyszerűen olvadni kezd, míg az alsó serpenyőkben az izzadás még nem fejező-* dött be, miáltal minden egyes adag végter­mékének kinyert mennyisége csökken. A berendezés is kedvezőtlenül használ­ható ki, mert váltakozva fölmelegíttetik és ismét lehűttetik az és a lehűtés, mint em­lítettük, igen hosszú időt igényel. A beren­dezés munkaképessége tehát aránylag igen csekély. A meleg fölhasználás szempontjából is igen célszerűtlenül dolgozik e berendezés, mert a kamrák minden egyes lehűtésekor igen nagy melegveszteségek állanak elő. De nemcsak a kemence, hanem az állvá­nyok és serpenyők kiképzése is igen célszerűt­len ezen eljárásnál. így pl. a gázszövet-fene­kek alátámasztása nem elég nagy úgy, hogy n gázszövet lehajlik és a rajta nyugvó pa­raffin fölülete mélyedéseket tüntet föl, me­lyekben a kiizzadott termék egy része összegyűl, ahelyett, hogy lecsepegne. Ennek következménye az, hogy a frakcionálás élességéből veszít. A jelen találmány tárgyát már most nyers paraffinnak és különböző olvadási pontokkal biró anyagok hasonló keverékei­nek folytonos, frakciónált kiolvasztására (kiizzasztására) szolgáló eljárás képezi, mely­nél az említett hátrányok elkerültetnek. Ezen új eljárás leglényegesebb ismertető jele abban áll, hogy a kiizzadás művelete folytonosan megy végbe, ammennyiben a kiizzasztandó paraffinnek melegített levegő áramával ellenáramban egy csatornaszerű izzasztó kemencén keresztül, a forró lég-, vagy gőzárammal szemközt mozgatnak úgy, hogy a paraffin fokozatosan magasabb hő­fokú helyekre vezettetik és a kocsinak a kemencén keresztül való tovahaladása alatt a íokozódó hőfoknak megfelelően előbb a köny­nyebben é3 azután a nehezebben olvadó anyagok különíttetnek el belőle. A végső kiolvasztás legcélszerűbben egy ikülön légkamrában történik. A mellékelt rajzon a jelen folytonos ol­vasztó eljárás foganatosítására alkalmas be­rendezés van föltüntetve, melyen az 1. ábra a fűtőkamra és a mellső lég­kamra hosszmetszetét, a 2. ábra ennek vízszintes metszetét, a 3. ábra ezen hátulsó légkamra hosszmet­szetét és a 4. ábra ennek vízszintes metszetét, az 5. ábra az 1. ábra A—B vonala mentén vezetett keresztmetszetét, a 6. ábra a kemence keresztmetszetét és az izzasztó serpenyőkkel fölszerelt kocsi elülnézetét, a 7. ábra a kocsi oldalnézetét, a 8. ábra a kemence teljes hosszmetszetét, végül a 9. ábra a kemence és a hozzátartozó vasúti vágány vázlatos fölülnézetét ábrá­zolja. A kemence egy vágányokkal ellátott hosszú (a) csatornából áll, melynek vágá­nyain a (b) kocsikon elrendezett izzasztó áll­ványok a kemencébe begördíttetnek. A csa­torna két végén egy (c és d) légkamrával van elzárva, melynek mindegyike oly nagy, hogy egy izzasztó kocsit képes magába fo­gadni. A csatorna feneke ferdén lejt, miál­tal a kocsik tovamozgátása megkönnyítte­tik és ezen izzasztókocsik olyan helyzetet nyernek, hogy a kiizzasztot* termék azon­nal elfolyhat. A kemence fölött egy (g) légcsatorna foglal helyet, mely egy a ke­mence mélyebben fekvő részén elrendezett léghevítőbe torkol. E léghevítő egy (z) kamrából áll, melyben (f) bordás csövek vannak beépítve, melyek fáradt "gőzzel fűt­ttettnek. A kamrában továbbá egy (e) szelelő fog­lal helyet, mely a levegőt a (g) légcsator­nából beszívja és a fűtőtesthez nyomja, ahonnan az fölmelegedve az (a) izzasztó kemencékbe áramlik, hogy aztán ismét a (g) légcaatornába jusson. A légcsatorna al­kalmas helyeken a kemence (a) kamrájával nyílások útján összeköttetésben áll, mely nyílásokat (h, hl, h2, h3) tolókák segélyé­vel el lehet zárni. Ha e tolókák nyitva vannak, a kemence levegőjének egy része a tolókanyílásokon keresztül a szelelőhöz fog áramlani, miál-

Next

/
Oldalképek
Tartalom