53294. lajstromszámú szabadalom • Légöblítéses forgó kétütemű mótor

biakban csak egyik motorra való tekintettel fogjuk ismertetni. A (c) szivattyúhenger (j) nyílásától egy (d) cső vezet előbb az (a) tengelyhez, kívül az (a3) gázbebocsátó nyílás mellett tova, azután e cső (dl, d2) folytatása a legközelebbi szomszédos (ol) mótorhenger (f) bebocsátó nyílása elé. Innen egy (d3, d4) cső halad tova és a tengely (a4) légbebocsátó nyílása előtt végződik (d, dl,d2, d3, d4), tehát folytonos csővezetéket alkot. Mindegyik (ol, o2) mótorhengerben az (f) bebocsátó nyílással diametrálisan szemközt az égéstermékek elvezetésére szolgáló (i) kibocsátó nyílás foglal helyet. Az (f) és (i) nyílások elzárását maga a dugattyú végzi forgása közben. A mótor működési módjának leírása cél- j jából az 5. ábra szerinti vázlatra utalunk, melyben egy motorhoz tartozó csővezeték egyenes vonalba kinyújtva van föltüntetve. A (c) szivattyúhenger (j) bebocsátó nyílásától a (d) cső vezet az (a3) gázbebocsátó nyíláshoz, innen a (dl) és (d2) csövek a szomszédos (ol) mótorhenger (f) nyílásához, innen pedig a (d3) és (d4) csövek az (a4) légbebocsátó nyíláshoz. A szívás kezdete előtt a szivattyúhengertől a mótorhengerig, azaz a (d, dl és d2) csövekben robbanó keverék és a (d3 és d4) csövekben friss levegő foglal helyet. Az (a4) légbebocsátó nyílás nyitva van és a szívás kezdetét veszi, amíg a (dl és d2) csövek tartalmának megfelelő mennyiségű robbanókeverék jutott a szivattyúhengerbe. Ekkor már csak a (d) cső van robbanókeverékkel telve, míg ellenben a (dl, d2, d3 és d4) csövek friss levegőt tartalmaznak. E pillanatban megnyílik az (a3) gázbebocsátó nyílás és az ezen keresztül a szivattyúhengerbe áramló gáz a (dl) csőből ide áramló levegővel keveredve, szintén robbanókeveréket képez, mely azután a szivattyúié rbe jut. A szívás vége előtt közvetlenül az (a3) gázbebocsátó nyílás ismét elzáródik, míg az (a4) légbebocsátó nyílás még tovább is nyitva marad és a szívólöket további részén a (d) csőben lévő robbanókeverék is a szivattyúhengerbe szivatik be. Ekkor az egész (d, dl, d2, d3 és d4) csővezeték levegővel van telve, mire az (a4) légbebocsátó nyílás is bezáródik. Látható tehát, hogy a szívás három szakaszban megy végbe, amennyiben a légbebocsátó nyílás az egfesz szívólöket alatt, a gázbebocsátó nyílás pedig e löketnek csak középrésze alatt nyitva van. Ennek dacára, mint láttuk, az egész szívó löket alatt kész robbanókeverék jut a szivattyúhengerbe. Most a szivattyú dugattyújának visszamenete veszi kezdetét. E pillanatban a szomszédos, a jelen esetben 120°-ú forgattyúszöggel elősiető (ol) mótorhenger dugattyúja, mely még nem érkezett egészen löketének végére, az (f) bebocsátó nyílást szabaddá i teszi. Az ugyanezen térben lévő (i) nyílás, mely az égéstermékek kibocsátására szolgál, már egy pillanattal előbb megnyílt, hogy az explodált gázok nyomása az atmoszférikus nyomásra csökkenjen. Mialatt a szivattyú dugattyúja a gázkeveréket a motorba nyomja, a (d3 és d4) csövekben a levegő be van zárva és így marad, minthogy az (a4) légbebocsátó nyilás most zárva van. A szivattyú dugattyújának visszamenetele alatt tehát mindenekelőtt a (dl, d2) csövekben lévő levegő fog az (ol) mótorhengerbe bejutni és ezt a visszamaradt égéstermékektől meg fogja tisztítani. A hengerbe jutva a levegő, mindenekelőtt a (k) kiugrásba ütközik, mely azt a dugattyú útjához párhuzamosan a henger vége felé irányítja, ahol az égéstermékekkel együtt az (i) nyíláson át távozik. A levegő után a gázkeverék jut a szivattyúhengerből a mótorhengerbe és az előzőleg beáramlott levegőt maga előtt kitolja abból. Mihelyt ezen levegő szintén majdnem teljesen eltávozott az (i) nyíláson keresztül, az (f) és mindjárt utána az (i) nyílás ismét elzáródik. Az (ol) mótorhengerben esetleg még visszamaradt levegő tehát közvetlenül a kibocsátónyílás közelében, tehát a dugattyún foglal helyet, míg a gázkeverék a henger másik végét, azaz a (g) gyújtókészülék környékét tölti ki. Látható tehát, hogy így valamennyi elégett gáz eltávolíttatott, ezek egy pilla-