53200. lajstromszámú szabadalom • Készülék mérlegelt árúk árának kiszámítására és jelzésére

Az 1. ábrában ezen mérlegkar az (a) vo­nallal van jelölve, melynek egyik (A) vége azon mérleg futójával van összekötve, mellyel a jelen találmány szerinti készü­lék egyesítve van. Ezáltal az (a) pont a mérleg serpenyőjére helyezett test súlyával arányosan mozdul el. Az (a) kar másik (B) vége a mérlegelt árú összárát elmozdulásai által jelzi. A (B) pont elmozdulásai az (a) kar forgáspontjának helyzete szerint vál­toznak. Ezen forgáspont megfelelő változ­tatása által tehát a (B) pont elmozdulásait a tárgyak összárával arányossá tehetjük, mely tárgyak súlyát az (A) pont elmozdu­lásai mutatják. Az (a) kar minden egyes forgáspontjának tehát egy bizonyos egységár felel meg és megfordítva. Ha például az (a) kar forgáspontja a (B) pontba esik, ak­kor ezen pont elmozdulásai zérussal egyen­lők, ami megfelel azon elméleti esetnek, hogy az egységár zérus. Ha ellenben a for­gáspontot úgy helyezzük el, hogy annak a (B) ponttól való távolsága például Ve ré­sze az (A) ponttól való távolságának, akkor a (B) pont elmozdulásai természetesen egyen­lők lesznek az (A) pont elmozdulásainak I Vg-ével. Ha a (B) pont számára kétszer ak­kora elmozdulást kivánunk, mint utóbb je­leztetett, mimellett az (A) pont elmozdúlásai ugyanazok maradnak, akkor az (a) kar for­gáspontját akként toljuk el az (A) pont felé, hogy a (B) pont elmozdulásai az (A) pont elmozdulásainak s/s'ét te8z i k ki. A mérlegelt mennyiség ezáltal ugyanaz ma­rad és a (B) pont által jelzett összár meg­kétszereződik, mimellett természetesen a forgáspont által jelzett egységár kétszeres lesz. Ily módon tehát minden egységár ré­szére az (a) karon egy meghatározott for­gáspontot kapunk, melyet megfelelően meg­jelölhetünk. A föntleírt elv alapján már most a ké­szüléket például a következőképen szer­keszthetjük: Az (a) kar forgáscsapja egy kulisszakövön lehet elrendezve, mely az (a) kar által képezett kulisszában egy beosztás mentén elmozgatható, mely beosztás az egységárakat tartalmazza. A (B) pont egy beosztás mentén mozog, mely az összára­kat tartalmazza; végül az (A) pont szintén beosztás mentén mozoghat, mely a súlyt mutatja és így a mérleg adatait ismétli. Megjegyzendő, hogy azon beosztás, mely­nek mentén az (a) kar forgáspontja elmoz­gattatik, nem egyenletes, amennyiben az osztások a (B) ponttól az (A) pont felé fo­kozatosan kisebbednek, Minthogy ezen beosztás gyakorlati al­kalmazása nehézségeket okoz, ezt a hát­rányt a következő módon kerüljük el: Az (a) karon egy szélső (Cl) forgáspontot határozunk meg, mely a maximális (m) egységárnak, pl. 1 kg. maximális árának felel meg. Ha valamely n kg. súlyú tár­gyat mérlegelünk meg, akkor az (a) kar az (Ál, Cl, Bl) helyzetet veszi föl. Az (A, Al) távolság n kg.-nak felel meg és ha a (B, Cl) távolság m ^1Qn a -nak (a felté­telezett maximális egységár például koro­nákban kilogrammonként) felel meg, akkor a (B, Bl) távolság az (m, x, n) korona össz­árt fogja jelölni. Ha már most egy tetszésszerinti (D) pon­tot veszünk föl és azt a (B) és (Cl) pon­tokkal összekötjük, akkor a (B. Cl, D) há­romszöget kapjuk, melynek csúcsa (Cl)-ben van és melynek alapvonala (BD). Ha ezen alapvonalon egy (E) pontot veszünk föl, mely a (BD) vonalat ugyanazon arányban osztja két részre, mint a hogy a (Cl) pont az (AB) vonalat, mondjuk például 1:2 arányban, amennyiben a (Cl) pont az (AB) vonal közepén van és ha a (BD) alapvonal (E) pontját a (Cl) ponttal a (b) vonal által összekötjük, akkor a következőt találjuk. Ha a (b) vonalnak (EC1) részét egyenlő részekre osztjuk és ezen (F, FI) stb. osztáspontokat a (D) ponttal összekötjük, akkor a (c, cl) stb. vonalakat kapjuk, i melyek a (b) vonalon túl meghosszab­bítva, a háromszög (BCl) oldalán a (C2, 63) pontokat határozzák meg Az (Al) pontot a (C2, C3) pontokkal összekötve a (dl, d2) vonalakat kapjuk, melyek a (BB1) vonalon a (B2, B3) stb. pontokat határoz­zák meg, mely pontok egymástól egyenlő távolságban fekszenek. A fönt föltételezett

Next

/
Oldalképek
Tartalom